Horváth Dávidot a Csermely Ákos szervezte, 18 és 24 év közötti fiataloknak szóló, online kampányversenyben választották meg hazánk első NetMiniszterelnökének. Az év elején szervezett szakmai versenyben innovatív kommunikációs megoldásokat vártak a résztvevőktől. A kampány három hónapig tartott, melynek végén 16 óra leforgása alatt több ezer embert sikerült megmozgatnia a nyolc versenyzőnek. A nyertes egy évig viseli a NetMiniszterelnöki címet, ennyi idő áll ugyanis rendelkezésére, hogy kutasa és megvalósítsa témája főbb pontjait.

Programjában úgynevezett „netokratikus” értékeket képvisel, tehát az internettel összefonódó demokratikus megoldások híve. Ebben annyira elmélyült, hogy az Internet Hungary 2010 elnevezésű szakmai konferencián, előadásában az elektronikus szavazások lehetőségeit és rendszereit firtatta.
Kutatása során informatikai cégeket, a választási rendszerekben jártas szakembereket és politikusokat keres fel. Véleménye szerint a „Mondjunk le az aug. 20-i tűzijáték élményéről az árvízkárosultak javára!!!” elnevezésű Facebook csoport és az ahhoz pár nap alatt csatlakozó 200.000 ember jól demonstrálja a közvetlenebb demokráciára való igényt. Blogjában korábban már utalt arra, hogy érdemes lenne az új Alkotmányt a netes társadalom elé bocsátani és összegyűjteni a tőlük érkező észrevételeket, ötleteket. Ez nem csak politikailag szép gesztus lenne, hanem valós kiaknázása a kollektív tudásnak. Az ötlet pár napja meg is valósult.

A népi kezdeményezés online felülettel történő kiegészítése szerinte az Ügyfélkapu vagy egy erre alkalmasabb rendszer keretein belül kivitelezhető. Mivel az elektronikus kezdeményezés lehetőségét biztosító alkalmazás ellenőrzött regisztrációhoz kötött és védett (adatbiztonság szempontjából is), így illetéktelenek nem vehetik igénybe. Az így felvetett és 50 000 hitelesített aláíráshoz kötött kérdések hamarabb jutnának az Országgyűlés elé, ezzel erősítve a közvélemény és a politika kapcsolatát. Nem beszélve arról, hogy az elmúlt 12 évben számításai szerint 52 905 709 000 forintot költöttünk választásokra és szavazásokra, mialatt a választói aktivitás nem sokat változott. Sőt, a fiatalok körében egyre nagyobb a szavazói apátia, mondván minek szavazzanak, ha csak négyévente kíváncsiak a véleményükre. Az igény tehát adott, kérdés, hogy a politikai elit tud-e élni a lehetőséggel és egy ilyen kezdeményezéssel képes-e növelni a választói hajlandóságot?

Hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság mit reagál a javaslatra, még nem tudni, de Horváth Dávid október 27-én az Internet Hungary konferencián ismertette négylépcsős elképzelését az internetes népszavazás esélyeiről, melyet blogjában is meg lehet tekinteni.

Dr. Salamon László Úr,
az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke
részére,

1357 Budapest, Pf.: 2.


Tisztelt Elnök Úr!

A magyar internetes állampolgárok és a magam nevében szeretnék hozzájárulni pár gondolattal az új Alkotmány kidolgozásához.

Az internetező társadalom választott NetMiniszterelnökeként kötelességemnek érzem felhívni az Ön és a Bizottság figyelmét arra, hogy az új Alkotmány előkészítésekor tartsák szem előtt annak időt állóságát, és a jelen korhoz való alkalmazkodását. Életünket behálózzák a különböző elektronikus kommunikációt biztosító eszközök, az elektronikus hírközlőhálózat már Magyarország majdnem minden lakosa számára valamilyen formában elérhető. Ennek megfelelően bármely alkotmányos jog lefektetésekor számolni kell az egyes alkalmazások digitális megvalósíthatóságával.

A népi kezdeményezést és népszavazási kezdeményezést érintő esetleges változtatásoknál javaslom vegyék figyelembe, hogy 2010 tavaszán társadalmi igény jelentkezett egyes alkotmányos jogok elektronikus úton történő gyakorlására. Mindezt példázza a június végén “Mondjunk le az aug. 20-i tűzijáték élményéről az árvízkárosultak javára!!!” névvel egy közösségi oldalon létrejött csoport is. A kezdeményezéshez egy hét alatt több mint 200.000 ember csatlakozott, mely kezdeményezésre az Országgyűlés is felfigyelt, és tárgyalta is a kérdést. Ennek okán javaslom, teremtsenek lehetőséget az alkotmányos jogok ezen fajtájának digitális úton történő gyakorlására is. Erre lehetne alkalmazni a már meglévő és hitelesített Ügyfélkapu rendszerét, vagy egy kifejezetten erre a célra fejlesztett, újonnan létrehozandó rendszert. Az elektronikus kezdeményezés lehetőségét biztosító alkalmazás ellenőrzött regisztrációhoz kötött és védett (adatbiztonság szempontjából is), így illetéktelenek nem vehetik igénybe. A megvalósítás révén nem csak papíron lenne lehetőség a népi kezdeményezéshez szükséges 50.000 és a népszavazási kezdeményezéshez szükséges 200.000 aláírás összegyűjtésére, hanem digitálisan is. Javaslom továbbá, hogy az elektronikus rendszer keretein belül, legyen lehetőség a kezdeményező számára valós idejű tanácsadásra, mely egyszerűsíti és segíti a kezdeményezés folyamatát. A benyújtott kezdeményezések elbírálása és vizsgálata így sokkal hatékonyabb és gyorsabb lenne. A hatályos szabályozás, mely szerint az OVB-nek jóvá kell hagyni a kezdeményezés tárgyát (a feltett kérdést), továbbra is megmaradna, csak egy online információs és segítségnyújtó szolgáltatással/irodával (angolul helpdesk), valós idejű tanácsadással egészülne ki. Ha ez a fék nem lenne, egy pillanat alatt értelmetlenné válna ezen alkotmányos jogok gyakorlása, hiszen elég csak megvizsgálni, hogy hány kezdeményezést utasított el az OVB, már ebben a viszonylag nehézkes, hagyományos formában (írott beadvány) is. Valamint szükséges, hogy az OVB a továbbiakban is megvizsgálja, a felvetett kérdést kizárja-e az Alkotmány. Tehát nem a népszavazás online lebonyolítása a cél, hanem a népi kezdeményezések és népszavazási kezdeményezések procedúrájának online felületen keresztül történő meggyorsítása, ezáltal a jelenleg is gyakorolható alkotmányos jogok kiterjesztése és beépítése az információs társadalomba. Egy ilyen, társadalmi igényként jelentkező döntés nagyban hozzájárulna a politikai pártok és a közvélemény kapcsolatának javításához, megerősítéséhez. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy egy ilyen kezdeményezéssel csökkenthető lenne az egyre jellemzőbb szavazási apátia, hiszen nem csak négyévente érezhetné a választópolgár, hogy kíváncsiak a véleményére. Amennyiben Önök szerint ez túl gyors és előre nem látható változást eredményezne, úgy érdemes fokozatosan, csak a népi kezdeményezés digitális bevezetésével kezdeni.

Végezetül, kérem, engedje meg, hogy kiemeljem, mennyire fontos lenne egy nemzeti digitális archívumról is megemlékezni az alkotmányban. Egy, a Nemzeti Audiovizuális Archívumhoz (NAVA) hasonló, a különböző nemzeti emlékeinket, fontos relikviáinkat és jelképeinket (melyeken egyébként az idő nyomot hagy) digitális formában is tároló és megőrző gyűjtemény létrehozását és gondozását javaslom. Esetlegesen a NAVA feladatköreit lehetne ezzel kiegészíteni és az Alkotmányban történő rögzítéssel biztosítani. Ehhez, a bizonyos digitális nemzeti archívumhoz természetesen biztosítani kell minden magyar állampolgárnak a szabad hozzáférés lehetőségét is.

A rövidség érdekében elnagyolt javaslataim vázlatpont szerűek, melyek kidolgozása aprólékosabb a fent említetteknél, de bízom abban, hogy sikerült olyan új javaslatot tennem, amely segíti az Önök munkáját. A Bizottság egészének tevékenységéhez kívánok sok erőt és kitartást!

Maradok tisztelettel:

Budapest, 2010. október 13.

Horváth Dávid
NetMiniszterelnök