Amerikai kutatási eredmények szerint a közhiedelemmel ellentétben nem függ az iskolázottságtól és a jövedelemtől a háztartások szélessávú internetkapcsolattal történő ellátottsága. A kutatók szerint a fehér és színes bőrű lakosság között akkor is jelentős a különbség, ha e két faktort kiszűrik: ugyanolyan iskolai és anyagi háttérrel rendelkező fehér, illetve afroamerikai háztartás közül az előbbi nagyobb valószínűséggel rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel.
Online sem egyenlők
Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium jelentése szerint online is kimutathatók az etnikai csoportok közötti társadalmi egyenlőtlenségek. A 2001 és 2009 közötti statisztikai adatok elemzése szerint a szélessávú internetpenetráció növekvő aránya (a vizsgált időszakban 9-ről 64 százalékra nőtt) ellenére a digitális szakadék a fehér és nem fehér lakosság között jelentős. Az elemzés szerint a fehér és ázsiai-amerikai háztartásokban lényegesen magasabb a szélessávú kapcsolatok aránya, mint más társadalmi csoportokban. A legmagasabb, 77 százalékos arányban az ázsiai családok rendelkeznek gyors adatátviteli eléréssel. A fehér háztartásokban ez a szám 68 százalékos, míg az afrikai-amerikai családok esetében 49, a spanyolajkú amerikaiak körében pedig 48 százalékos.
A felmérés szerint a városban élők és a fiatalabbak nagyobb arányban rendelkeznek szélessávú hozzáféréssel, mint a vidékiek és az idősebbek. Ugyanakkor, bár az adatok szerint a magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű háztartásokban nagyobb valószínűséggel van szélessávú internetkapcsolat, ez a fajta demográfiai különbség önmagában mégsem magyarázza az etnikai csoportok közötti különbséget. Ha ugyanis e két faktort kiszűrik, a fehér lakosok körében akkor is 10 százalékkal magasabb a szélessávon kapcsolódók aránya, mint a fekete bőrű állampolgárok körében, sőt a fehérek esetében így is 14 százalékkal többen rendelkeznek jobb infrastruktúrával, mint a spanyolajkú háztartásokban.
A kutatást értékelő szakértők szerint a különbség meglétének egyéb okai is lehetnek. Közülük Rebecca Blank például úgy látja, az állampolgárok társadalmi környezete lehet az egyik magyarázó faktor. A szakértő szerint az internet egyik fontos tényezője, hogy az internetezők egy közösség tagjainak érzik magukat, olyan közösségé, amelyet az internethasználat is összeköt. Így szerinte azoknak az emberek, akiknek környezete nem használja az internetet, kisebb a hajlandóságuk a csatlakozásra, mint azoké, akik az őket körülvevő közegükben is az online aktivitást tapasztalják.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél