Egy általa kidolgozott módszerrel ugyanis cikk-cakk élű, hibátlan grafén alakzat állítható elő, ami jelentős előrelépést jelenthet a lassan fizikai korlátaihoz érkező szilícium mikroelektronikában való helyettesítésében.  A november végén Junior Prima Díjban részesült Nemes-Incze Péter, felfedezésével a nemrégiben létrejött Közös Koreai-Magyar Nanotudományok Laboratórium megalapításához is hozzájárult.

A szilícium-alapú mikroelektronika méretcsökkentése optimista felmérések szerint még maximum tíz évig tud előrehaladni. Addigra a tranzisztorok mérete ugyanis olyan kicsire zsugorodik, hogy a bennük fellépő fizikai hatások is megváltoznak. A hagyományos módszerrel bizonyos méretek alá a fizika alaptörvényei miatt nem lehet lemenni, a grafén felfedezése azonban új reményt adott a kutatóknak. A digitális áramkörök alapját képző szilícium helyettesítésére jelenleg ez az anyag látszik a legesélyesebbnek, de a nanoelektronikában való alkalmazhatóságához előbb meg kell oldani a mindössze egyetlen atomnyi vastagságú lemez precíziós megmunkálását.

Ezért is számított nagy jelentőségnek az MTA MFA Nanoszerkezetek Osztályán dolgozó doktorandusz, Nemes-Incze Péter grafénkutatás terén elért eredménye, amely szigetelő felületeken, grafén nanoszerkezetek előállításában egyedülállóan jól kontrollált eljárást jelent. A módszer különleges jelentőségét az adja, hogy a kialakított grafén élek nem csak kristálytanilag meghatározott irányításúak (ún. cikk-cakk élek), de atomilag közel hibátlanok.

Kilenc kutatótársával egy időben a „magyar tudomány” kategóriában Junior Prima Díjban részesítették a fiatal fizikust, aki eredményeivel már a Közös Koreai-Magyar Nanotudományok Laboratórium megalapításához is hozzájárult. Kutatási témájának jelentőségét az is aláhúzza, hogy idén a Fizikai Nobel-díjat a grafén 2004-es felfedezéséért ítélték oda.