"Miközben a kelet-európai országok azzal küzdenek, hogy a kommunizmus összeomlása után újjáépítsék gazdaságukat, a térség talán egyetlen országa sem büszkélkedhet ennyi sikeres high-tech vállalattal, illetve ennyi külföldi high-tech beruházással" - írta Magyarországról a The Christian Science Monitor.
A cikk megállapítása szerint a multinacionális vállalatok - hasznot húzva az alacsony magyarországi bérekből, a fejlett infrastruktúrából, valamint azokból a tehetséges emberekből, akik a matematikára és a természettudományokra nagy hangsúlyt helyező oktatási rendszer révén rendelkezésre állnak - dollárszázmilliókat fektettek magyarországi kutatási, fejlesztési és előállító létesítményekbe. A lap megemlítette az Ericssont, a Nokiát, a Motorolát és a Siemens vállalatot, és megjegyezte, hogy a Nokia például a finnországi székhelyén kívül Magyarországon hozta létre legnagyobb kutató-fejlesztő intézményét. A cikk szerzője hozzátette, hogy eközben az újonnan létrejövő magyar cégek kezdenek maguk is hatást gyakorolni a világpiacra.
Ami a bérviszonyokat illeti, az írás idézte Reszler Ákost, a Recognita vezetőjét, aki szerint a magyar és az amerikai szakemberek minősége között nem lehet különbséget tenni, ám Kaliforniában egy jobb szoftverfejlesztő mérnök évi 80-120 ezer dollárt keres, Magyarországon viszont csak mintegy 30 ezret.
A magyar high-tech vállalkozások sikerének kibontakozását hátráltatja a tőkehiány - írta a The Christian Science Monitor, megemlítve a "mesterséges intelligencia" szoftverek terén tevékenykedő Cygron példáját. E cég 1998-ig mindössze három alkalmazottal évente csak 40 ezer dollár jövedelmet ért el. Ekkor a kaliforniai MindMaker alig 2 millió dollárért megvette a Cygront, 33-ra növelte az alkalmazottak számát, és megkezdte a Data-Scope szoftver világpiaci terjesztését. Tavaly a Cygron már elnyerte a nagy elismerést jelentő Comdex díjat a Las Vegas-i szakkiállításon. A Cygron értéke ma mintegy 20 és 40 millió dollár között lehet. Bojár szerint a technológiai forradalom két fontos eleme, a személyi számítógép és az internet immár szükségtelenné teszi, hogy a tehetséges magyarok, ha érvényesülni akarnak, külföldre legyenek kénytelenek vándorolni.
Király József, a MindMaker vezetője a programozói agykapacitás tekintetében bizonyos értelemben hasonlatosnak tartja Magyarország helyzetét Indiáéhoz. A nagy különbség azonban az - tette hozzá -, hogy Indiában a nagy külföldi cégek általában nem létesítenek kutatói bázist, inkább csak az elvihető szakemberekre vadásznak. Király szerint ha Magyarország sikert tud aratni programozóközpontként, az megfordíthatja a 20. században tapasztalt agyelszívás irányát.