A digitális megújulási tervben bőven akadnak régi "ismerősök" - ilyen a sávszélesség-növelés vagy a digitális írástudás terjesztése -, de előkerültek új(szerű) fogalmak is. Például az infokommunikációs szektor környezettudatossága az elektromos energia aktuális fogyasztását mérő okos eszközök körén (smart grid) keresztül. A megoldás nyilvánvaló előnye a hagyományossal szemben, hogy nem évente korrigált, átalány jellegű energiahasználattal kell számolni, hanem a fogyasztási információk áramlása közel folyamatossá tehető. Ezáltal a fogyasztó napszaktól függően tervezheti a használatot, a szolgáltató pedig az energiaellátást.

 Jóllehet a cselekvési terv csupán a villamos energia mérésére szűkíti le a majdan kialakítandó mintahálózatot (és nem érinti a távhő, a gáz vagy a víz okos mérését), ez vélhetően illeszkedni fog a tágabb - európai léptékű vagy akár világméretű - törekvésekhez.

Egyelőre egy mintahálózat

 A terv megfogalmazása szerint a nem központi költségvetési intézmények alapinfrastruktúráján felépíthető egy "okos villamosenergia-szolgáltatási hálózat", amely az "okos távmérésen" és más, elektronikus hálózatszabályozási és -irányítási megoldásokon alapulva egy sor környezeti és fenntarthatósági előnnyel járna. Ilyen például, hogy csak később válik szükségessé új erőművek, erőművi blokkok és átviteli hálózatok építése, mivel az intelligens villamosenergia-hálózati terhelésirányító rendszerek és a fogyasztók számára adott valós idejű visszajelzések képesek "elsimítani" a csúcsidőszaki terhelést.

 Az intelligens hálózatok révén csökkenthető a hálózati veszteség, a villamosenergia-hálózathoz kapcsolódó összes villamosenergia-termelő egységet pedig dinamikusan lehetne menedzselni.

 Emellett - fogalmaz a cselekvési terv - egy fejlett okos mérési rendszer révén megvalósítható az úgynevezett valós idejű árazáson alapuló tarifamodellek bevezetése. Ezáltal egyrészt a villamos energia pillanatnyi piaci ármozgásait közvetve érzékelhetnék a fogyasztók is (vagyis egy esetleges versenyhelyzet haszonélvezői lehetnének), másrészt létrejöhetne az alapja annak, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát speciális, kedvező tarifák alapján számolhassák el.

 Eddig tehát a terv főbb célkitűzései ezen a területen. És hogy melyek azok a távlati elképzelések, amelyekhez igazodnia kell?

Négy év múlva 111 millió háztartásban

 A Berg Insights kutatóintézet prognózisa szerint az okos mérési technológia térhódítása a legdinamikusabban Ázsiában valósul meg, ugyanakkor 2015-ig Európában is 111 millió háztartásba jutnak el az okos mérőeszközök. Az Európai Unió 2009-ben elfogadott direktívája szerint 2022-ig Európa valamennyi háztartását okos mérőkkel kell felszerelni. Ezen belül a közműszolgáltatók ajánlataiban már szerepelnie kell az okos mérésnek, valamint a napszakfüggő, változó díjszabásnak is. Mobilhálózaton, interneten, Wi-Fin vagy akár az elektromos távvezetéken is közlekedhetnek majd a leolvasott mérőórák (áram-, gáz-, távhő- és esetleg vízmérők) adatai. A technológia elterjesztésében az Európai Unión belül Svédország és Olaszország számít élenjárónak, előbbi már ki is építette a maga rendszerét, utóbbi pedig idén végez ezzel a folyamattal.

 Magyarországon a folyamat megalapozására a Force Motrice Zrt. És az A.T. Kearney GmbH együttműködésében tanulmány készült a Magyar Energia Hivatal és a Világbank megbízásából, és azt tavaly a szélesebb közvélemény is megismerhette. A magyar tanulmány készítői regionális koncessziós rendszer megvalósítását javasolják, ez - országos helyett területi, teljesítményeik alapján egymással összemérhető monopóliumok létrejöttével - valódi versenyhelyzetet teremtene, féken tartva a szolgáltatáshoz kapcsolódó árképzést, ugyanakkor a változatos technológiák alkalmazásával viszonylag egyenletessé tenné a kommunikációs infrastruktúrára jutó terhelést is.