Kétszeresen is belopózott az infokommunikáció a Mindentudás Egyeteme újabb szériájába. Egyrészt a népszerű projekt az ismeretterjesztő missziójához beveti az elektronikus média teljes eszköztárát – a tévéműsoroktól kezdve a megújult és webkettes alkalmazásokkal dúsított honlapon át az e-learning tananyagokig –, másrészt már a nyitóelőadásnak is egy mobilkommunikációs kutatás szolgálta az alapját.
Mobiltelefon-használók millióinak viselkedésmintáit vizsgálva meglepő felfedezésre jutottak a kutatók. Miután naponta többször hozunk döntéseket kényünk-kedvünk szerint, azt gondolnánk, hogy az embernél kiszámíthatatlanabb vizsgálandó alany nincs. Kiderült, hogy téves ez az elképzelés. Bár emlékeinket a napi programtól való eltérések dominálják, a mérések azt mutatják, hogy az emberi mozgás nagymértékben, 93 százalékos pontossággal előre látható. A Mindentudás Egyeteme idén újrainduló programsorozatának „Amit ma megtehetsz, megteszed holnap is” című nyitóelőadásában január 15-én Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, az Egyesült Államok-beli Notre Dame Egyetem professzora arról beszélt, hogy miben gyökerezik az emberi viselkedés dinamikájának kiszámíthatósága, és mik a gyakorlati következményei – a vírusok terjedésének becslésétől a mobilvírusokig. Az erdélyi származású fiatal professzor neve nem ismeretlen a szakmában, a magyarul is megjelent Behálózva c. kötete nagy sikert aratott, sőt annak alapján már 2005-ben is tartott előadást a Mindentudás Egyeteme első szériájában, „A hálózatok csodálatos világa a sejtektől a világhálóig” címmel.
Négy év szünet után az idén március közepéig tartó folytatásban összesen 16 előadás hangzik el, s négy átfogó témát ölelnek fel: az élet, a környezet, a társadalom és a jövő kérdéseit. Az elkövetkezendő hetekben nemzetközileg ismert magyar kutatók adnak számot a többi közt a lelki egészségről, az alváskutatás és a genomika legújabb eredményeiről, az asztrobiológia, a nanotechnológia és az őssejt-kutatás izgalmas kérdéseiről. A jól bevált tantermi előadások televíziós felvételeit egy-egy, az adott tudományos eredmény különféle kutatás-fejlesztési vonatkozásait, gyakorlati hasznosulásait bemutató filmösszeállítás, valamint a téma társadalmi, erkölcsi vagy világnézeti összefüggéseit boncolgató kerekasztal-beszélgetés felvétele kíséri, amelyekben a témák iránt érdeklődő civilek is megszólalnak. A 16 előadáshoz kapcsolódóan összesen 48 televíziós műsor készül, amelyeket a tervek szerint a nézők március és június között követhetnek nyomon a televíziós csatornákon.
Az események az interneten is követhetők lesznek: a mindentudas.hu honlap élőben közvetíti azokat. A weboldal az újdonságok mellett felvonultatja a korábbi sorozat több mint 170 előadását is. A friss arculat és honlap- szerkezet mellett újdonság, hogy sokkal egyszerűbben kereshetnek a tartalmak között az érdeklődők. Mostantól nevek, címek, témák és kulcsszavak szerint is megtalálhatja mindenki az őt érdeklő információkat, böngészhet a szöveges anyagokban, továbbá sok ezernyi ábrát, animációt és videórészletet is letölthet. Az új portál lehetővé teszi, hogy a témákhoz hozzászóljon, kérdezzen és vitatkozzon a hallgatóság, sőt tudását az előadások alapján kidolgozott e-learning tananyagok segítségével még fejlesztheti és tesztelheti is. A Mindentudás Egyeteme 2.0 Facebook oldalán is követhetők lesznek a programsorozat történései.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Telekom által alapított és a Norvég Alap által is támogatott Mindentudás Egyeteme a „Többen, ésszel!” szlogennel indul újra. És valóban, ahogyan Pálinkás József, az MTA elnöke rámutatott: „A tények, az összefüggések és az eredmények alkalmazhatóságának sokrétű, izgalmas feldolgozásával az érdeklődő résztvevők közelebb kerülnek azokhoz a problémákhoz és megoldásokhoz, amelyek mindennapjainkat és közös kilátásainkat meghatározzák.” Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója hozzátette: „A tudomány népszerűsítésével és az oktatás támogatásával is hozzá kívánunk járulni a digitális felzárkózáshoz, a társadalmi esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés erősítéséhez, ezáltal Magyarország versenyképességének javításához.”