A kérdés tehát nem az, hogy egy ilyen döntés után mi lesz a Microsofttal, hanem az, hogy mit jelent mindez a gazdaság számára, hogyan reagál a bejelentésre a tőzsde, mennyire rántja magával a Microsoft tőzsdei mélyrepülése más technológiai cégek részvényeinek árát, ez a folyamat miképp hat a gazdaság egészére...
A várakozó hangulatot jól mutatta a pénteki tőzsdei forgalom: miután délelőtt (ezen a héten már nem először) 70 dollár alá csúszott egy Microsoft-részvény ára, délután - viszonylag alacsony forgalom mellett - 68-69 dollár körül stabilizálódott az árfolyam, egyelőre senki sem mer se venni, se eladni. Ugyanakkor az a hatás, amit a Microsoft az egész Nasdaq-ra gyakorolt, lassan korrigálódott, a .com cégek részvényeinek ára ismét emelkedett, a Nasdaq újra közelít az év elején még csak remélt négyezres ponthatárhoz.
A Magyar Televízió dícséretes gyorsasággal - alig félórával a hír vétele után ebbe a témában rendezte meg az m2 péntek éjszakai Záróráját, amelyben Hercegh Tamás a Microsoft, Vadnai Tamás az Oracle, Szekfű Balázs a Carnation és Vértes János a Prím képviseletében válaszolt Rózsa Péter műsorvezető kérdéseire. Bár nyilvánvaló, hogy a Microsoft Magyarország első embere - a többiekkel ellentétben - keményen szembeszegült azzal az ítélettel, amely egy évszázados törvény szellemében próbál rendet teremteni az új-gazdaságban, abban azért teljes volt az egyetértés, hogy nem jó, ha a piaci törvények menet közbeni, folyamatos kontrollja helyett ilyen szinten, ilyen erőszakosan avatkozik be az állam... Más kérdés, hogy ebben a szituációban a beszélgetés többi résztvevője némiképp kényszernek érezte a nem túl szerencsés döntést, ha másért nem, hát azért, hogy a piac többi szereplője is felmérje a maga számára a növekedés értelmes határait, és megszívlelje a versenyszabályokat.
Na, de hogyan is szól a "verdikt"? A 17 oldalas javaslat szerint az egyik Béby Bill fennhatósága alá kerül a Windows 98, a Windows CE és a Windows 2000 operációs rendszer, míg a másik fejleszti tovább és forgalmazza majd az olyan alkalmazói csomagokat, mint az Office és BackOffice, az Internet Explorer, és ehhez kerül a teljes internet business, beleértve a Microsoft Networköt.
Sokan felteszik a kérdést, hogy ha netalántán a pénteki tőzsdezárás után nyilvánosságra hozott javaslatot Penfield bíró elfogadná, s ítélete jógerőre emelkedne, akkor az mitől hozna változást, hiszen két azonos tulajdonosi szerkezetű cég akkor is összefoghat, ha külön mérleget készít... Nos a változás a végrehajtás módjába van bekódolva: alapvetően változna a tulajdonosi szerkezet... Vagyis Gates és a Microsoft vezérkara csak az egyik cégben lehetne részvényes (ott esetleg a jelenleginél nagyobb arányban), a másik cég teljes egészében a mai kisrészvényesek tulajdonába kerülne, vagyis óhatatlanul átalakulna az irányítás, és nagyon rövid időn belül mindkét cég a piac önálló szereplőjévé válna. A Microsoft részvények teljes összeomlási folyamatában ez is egy fék, hiszen egy befektető ma még nem tudja kiszámítani, hogy egy ilyen szituációban esetleg nem értékelődik-e föl a kezében tartott értékpapír. Mindenesetre ma a Microsoft részvények ott tartanak, ahol tavaly év elején, s bizony - ha még vissza tudunk emlékezni -, tavaly év elején is a világ legnagyobb szoftvernagyhatalmának tekintette mindenki a Microsoftot.