Az egyszerre 2208 processzort működtető, 15 ezer milliárd bájt memóriájú IBM-gépet irodalmi idézetek és tudományos formulák mellett olyan adatokkal töltötték fel, mint a pápák uralkodásának kronológiája, vagy Oscar-díjas színésznők listája. A gépben benne van gyakorlatilag minden, a programozói által ismert lexikális tudás rövid és kombinatív összefoglalója.

Az esti főműsoridőben leadott vetélkedő első adásában azonban kiderült, hogy bár a tíz szerverszekrény-méretű számítógépnek lexikális tudása bámulatos, azonban nincs humora és néha a szavak másodlagos jelentésével sem képes megbirkózni.

A verseny első kétnapján a számítógép felismert Beatles számokat, megnevezte az általános relativitáselméletben leírt eseményhorizontot, olimpiai eseményekkel kapcsolatos kérdésekre is jól válaszolt. És ami még érdekesebb, jól taktikázott. Az egyik kérdésre, amelyre nem jól válaszolt, mindössze 947$ tétet tett. A kérdésben azt az amerikai várost kellett volna kitalálni, amelynek legnagyobb repterét egy második világháborús hősről, a második legnagyobb repterét egy második világháborús csatáról nevezték el. A gép válasza Toronto volt, ami még csak nem is Amerikában van.

- A hihetetlen információmennyiséget kategóriánként fontossági sorrendbe rendezték - mondta David Ferrucci, a gép egyik kezelője.

Ha a számítógép ilyen mennyiségű adat tárolására alkalmas, és azokat oly módon tudja rendezni, hogy egészen összetett kérdésekre is tud helyesen válaszolni, és ezek az információk a mobil eszközök elterjedésével egyre könnyebben elérhetők bármikor és bárhonnan, felmerülhet a kérdés, hogy vajon van e szüksége az embernek adatok, tények, információk megtanulására. De Ken Jennings amellett érvelt, hogy a tudás erősíti az érvrendszert, és akinek a Google-ban kell utánanéznie adatoknak, már vesztésre áll azzal szemben, akinek a tudás a fejében van. Mérő László: Észjárások című könyvében szintén arról ír, hogy az intuíció mögött valójában rengeteg tény és adat tudása rejlik, még ha ez a tudás nem is olyan könnyedén előhívható, mint Watson memóriájából. - A tudás és a bölcsesség között óriási különbség van, és a számítógép még nem képes átlépni ezt a határt - mondta a Jeopardy korábbi bajnoka. - Az összefüggések meglátásához szükség van a tényszerű tudásra, de a tények tudása nem elegendő az összefüggések meglátásához.

Mindenesetre - látva azt, hogy ha téved, akkor milyen nagyot is tud tévedni (az általa választott város nem is Amerikában van) - egyelőre valószínűleg senki nem bízná egy beteg diagnosztizálását egy számítógépre, akkor se, ha az összes betegség összes tünetét gyorsabban felsorolná, mint egy gyakorlott orvos.

A legnagyobb eredmény, amit a Watson fejlesztői elértek, a rengeteg tárolt információ és azok strukturáltsága mellett, a számítógép szövegértő képessége. A gép egészen összetett kérdéseket is megért, két nap alatt csak egyszer vélte versenytársa válaszát kérdésnek, (miután Jennings hibásan válaszolta, hogy az Oreo kekszet az 1920-as években dobták piacra, a gép a választ kérdésnek értette és érzelemmentes hangján vissza is visszakérdezett, hogy mi az az 1920-as), amúgy végig teljesen "képben volt", mintha értelemmel rendelkezne.  Kommunikációs rendszere szakértők szerint vetekszik a Comcast gépeivel, és sokkal bonyolultabb "gondolkodásra" képes, mint a legendás Deep Blue, amely 1997-ben hat játszmában verte meg Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot. - Amíg a Deep Blue kizárólag csak sakkozni tudott, addig a Watsonnak számtalan gyakorlati hasznosítása lehet a mindennapokban - állítják az IBM vezetői.

A felvételről közvetített játék ma fejeződik be. A tét összesen egymillió dollár (200 millió forint). Az informatikai óriásvállalat a teljes nyereményt jótékony célra fordítja.