Az ESET Software megbízásából az NRC által januárban elvégzett kutatás bizonyította azt a vélekedést, hogy a magyar felhasználók jelentős része könnyen feltörhető jelszavakat használ levelezésének védelmére. A legegyszerűbb jelszavakat a nők alkalmazzák. 27%-uk szimpla számsort vagy betűsort - mint a „levelezes” vagy az „123456” - használ jelszóként, míg férfiak esetében ez az arány 19%. Ugyanakkor a férfiak 36%-a már betűket és számokat (például „sanyi1982”, „baba12”) is alkalmaz jelszavában, míg a nőknek csak 31%-a teszi ezt meg. Kis- és nagybetűket a nők 18%-a, a férfiaknak pedig 24%-a használ.
„Még a legkiválóbb vírusirtó használata mellett sincsenek biztonságban a felhasználók adatai és személyes dokumentumai, ha azokat egyszerű, könnyen feltörhető jelszavakkal próbálják védeni” - nyilatkozta Kiss Zoltán Gergő, az ESET magyarországi képviseletének vezető tanácsadója. A NOD32 vírusirtót gyártó cég ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a felhasználóknak segítséget nyújtson a biztonságos számítógép használathoz.
„A jelszavak feltörésére alkalmazott technológia fejlődése miatt az ideális jelszó ma már 10-12 karakter felett van, és egyaránt tartalmaz számokat, illetve kis- és nagybetűket, valamint egyéb írásjeleket” - mondja Kiss Zoltán Gergő, aki szerint a „Sanyirolt456-B” vagy a „MamuciBrak35;” már a jobb jelszavak közé tartozik. A szakértő szerint ugyanakkor nehezen feltörhető jelszavakat jelentenek a kifejezések is, az „énelmentemavásárbafélpénzzel” vagy a „jajdeszeretemamákostésztát” hosszúságánál fogva szintén az erős jelszavak közé tartozik. A kutatás eredménye szerint ilyen kifejezéseket a férfiak 3%-a, míg a nők 6%-a használ adatainak védelmére. A hölgyek emellett emlékezőképességüket tekintve is megelőzik az urakat, mivel míg mindössze 2%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem tudja a jelszavát, mert azt a gép tárolja, a férfiaknak 4%-a állította ugyanezt.
Eltérő a jelszóhasználat életkor szerint is. A többi korcsoporthoz képest a 18-29 évesek nagyobb arányban használnak kitalált szavakat („lianwer”, „gianron”), kifejezéseket adataik védelmére, míg az 50-69 közötti korosztály inkább tart elegendőnek egy egyszerű szót vagy számsort.
A budapesti lakosokra és a felsőfokú végzettségűekre jellemzőbb a kis és nagybetűk kombinált használata, míg a fővárosiakhoz képest a községekben lakók közül kétszer annyian választanak nehezebben feltörhető kifejezéseket adataik védelmére.
Az NRC által végzett piackutatás a magyar internetezők véleményét vizsgálta online kérdőíves felmérés segítségével, többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel. A minta reprezentatív a 18-69 év közötti, legalább heti rendszerességgel internetezőkre nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus szerint.