Az online ügyintézés iránti fogyasztói és vállalkozói bizalom fokozása érdekében az Európai Bizottság kikéri a lakosság és más érdekelt felek véleményét arról, hogy milyen szerepet tölthet be az elektronikus aláírás, az elektronikus személyazonosítás (eID) és az elektronikus hitelesítésn az európai egységes digitális piac kialakításában. A konzultáció keretében kapott visszajelzéseket a Bizottság felhasználja az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata, valamint az elektronikus személyazonosítás és az elektronikus hitelesítés kölcsönös elismerésére irányuló kezdeményezés előkészítése során. Az online konzultáció 2011. április 15-ig tart.
Az EU online gazdasági fejlődésének egyi gátja a személyazonosság és az aláírások hitelességének nehézkes ellenőrzése illetve az online ügyintézést övező bizalmatlanság mind a fogyasztók, mind a vállalkozások részéről. A könnyen kezelhető, megbízható és biztonságos online szolgáltatások megléte és használata elengedhetetlen feltétele az erős és megfelelően működő egységes digitális piac létrehozásának Európában. Az ehhez kapcsolódó kérdések kezelése érdekében az európai digitális menetrendben javaslat született az elektronikus aláírásról szóló irányelv (1999/93/EK) felülvizsgálatára és az e-személyazonosítás és e-hitelesítés kölcsönös elismerésével foglalkozó kezdeményezésre.
A konzultáció keretében bárki kifejtheti a véleményét arról, hogy az e-személyazonosítás, az e-hitelesítés és az e-aláírás miként járulhatna hozzá az európai egységes digitális piac létrehozásához, illetőleg a piac fejlődése szempontjából optimális feltételek megteremtéséhez szükséges intézkedésekről.
A nyilvános konzultáció keretében a Bizottság az alábbi területeken vár visszajelzést:
-a lakosság és a vállalkozások elvárásai az elektronikus aláírásra, személyazonosításra és hitelesítésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatban, különösképpen az e-aláírás és az eID általános hasznossága, a felhasználók és az üzleti szféra konkrét szükségletei, társadalmi-gazdasági előnyök, alkalmazási területek, esetleges további bizalomnövelő szolgáltatások (pl. időbélyegzés), mobil felhasználás, valamint az „Elfogadom” lehetőség kiválasztásával létrejövő elektronikus jóváhagyás jogi erejének elismerése
-az IKT-ágazat véleménye az e-aláírásnak a várható technológiai fejlődés jelentette kihívásokhoz alkalmazkodó kialakításáról; az érdekeltek véleménye a jelenleg tapasztalható korlátokról, a biztonsági előírásokról és a biztonsági szintek esetleges osztályozásáról, valamint a szabványosítással kapcsolatos elvárásaik
-az e-személyazonosítás és e-hitelesítés kölcsönös európai elismerésére vonatkozó közös elvek, méretgazdaságossági megfontolások a tagállami elektronikus személyazonosítási rendszerek engedélyezésekor, határokon átnyúló használat és ágazatközi felhasználás az állami és a magánszektorban
-a kutatás és az innováció lehetséges szerepe az e-személyazonosítás és az e-aláírások hitelesítése új módozatainak kifejlesztésében, egyebek mellett az elektronikus aláírások és eID-kártyák egyszerű kezelésére jelenleg használt nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) helyettesítése céljából.
A konzultáció során beérkezett válaszokat a Bizottság az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata során és az e-személyazonosítás és e-hitelesítés kölcsönös elismerésére irányuló kezdeményezés előkészítésekor fogja értékelni.
A Bizottság támogatásával STORK néven (Secure idenTity acrOss boRders linKed: összekapcsolt, határokon átnyúló biztonságos személyazonosság-használat) nagyszabású kísérleti projekt van folyamatban, melynek célja az elektronikus személyazonosító rendszerek határokon átnyúló elismertetése és az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése 18 európai országban (részletek: https://www.eid-stork.eu/). E projekt célja, hogy az uniós polgárok – ne csak hazájukban, hanem az Európai Unió egész területén – a nemzeti elektronikus személyazonosító eszközöket (jelszó, személyazonosító kártya, mobiltelefon stb.) használva tudják igazolni személyazonosságukat.