Nem is olyan régen még ékszerként tekintettünk egy SSD meghajtóra. Tudtuk, mennyivel jobb, mint egy merevlemez, mert nincs benne mozgó alkatrész. Az SSD meghajtó csendesebb, megbízhatóbb, tartósabb, kiválóan bírja a vibrációt, és még egy sor jó tulajdonsága van, ami miatt vágyunk rá, de hát az ára.
Az SSD ára az elmúlt hónapokban olyan szépen alakult, hogy jelenleg sok tekintetben már az első számú adattároló is lehet a gépünkben. Tudom, hogy egy HDD esetében egy gigabájtra vetített költség alacsonyabb az SSD-énél, de az üzemeltetési költségeket is hozzáadva, valamint figyelembe véve a teljesítmény mutatókat, megbízhatóságot, tartósságot és az energiafogyasztást, már a mérleg nyelve átbillen. Ma már több SSD változat közül tudunk választani attól függően, milyen felhasználási területre szánjuk is őket. A merevlemez helyett vagy mellett megfelelő alternatíva, ha egy meglévő számítógép vagy laptop teljesítményét szeretnénk feljavítani, illetve egy új és gyors konfigurációt tervezünk.
Egy példa: Kingston SSDNow
A Kingston SSDNow a merevlemezek helyettesítésére szánt SATA2 csatlakozófelületű NAND flash adattároló. A NAND technológia a DRAM alapú SSD tárolókkal szemben sokkal magasabb megbízhatóságot nyújt. Az SSD vitathatatlan előnye, hogy nem tartalmaz mozgó alkatrészt, így egy sor problémát sem. A felhasználás szempontjából a leglényegesebb tulajdonságok:
A HDD már több mint ötvenéves!
Az IBM 1956-ban mutatta be a mágneses elven, mozgó fejekkel működő alkatrészt, a merevlemezt, amely a 60-as évek elejétől az elsődleges adattároló egység a számítógépek számára. Valljuk be, igen jól is teljesítettek az elmúlt fél évszázadban ezek a morgó egységek. A winchesterek legfőbb meghibásodási forrása a forgó lemezek és a rohangáló fejek: a vibrációk vagy a 60 fok feletti hőmérséklet végez velük. Általában egy otthoni PC esetében a videokártya és a processzor fogyasztására figyelünk oda, pedig az SSD-hez képest ötször magasabb energiaigénye van a merevlemezünknek! Az adatok előkeresésének hosszú-hosszú ideje a merevlemezek fejlesztésének az elsődleges problémája, melyet sokféle módszerrel, például cache memóriával próbáltak lerövidíteni. De, ha már úgy is memóriában tároljuk az adatokat, akkor miért ne dobjuk ki a tányért és a fejeket, ami megmarad, az maga az SSD lesz.
Hol érdemes SSD-t használni?
Persze, mint a bevezetőben utaltunk rá, még nem tudjuk, még nem kifizetődő mindig mindenhol nyugdíjba küldeni a HDD-t, de érdemes, sőt meg kell fontolni, hogy mikor váltsunk SSD-re. A notebookok, a pár évvel ezelőtti modellek mindenképp, kicsit alacsonyabb teljesítményűek, mint az asztali gépek. A felgyorsításukra két lehetőségünk van, az egyik a memóriabővítés, a másik, hogy a merevlemezt SSD-re cseréljük. A notebook életciklusa így egy-két évvel megnövelhető, ami jelentős üzemeltetési költség megtakarítást eredményez. Ráadásul a modern programok is használhatóvá válnak egy olyan gépen, ami csak csigalassúsággal boldogult eddig velük.
A vállalati szerverekben, adatbázis kiszolgálókban vagy levelezőszerverek esetében az egész vállalati hálózati struktúra felgyorsítható, ha a szerverben SSD-t használunk. Egy szerverpark lecserélése nem olcsó mulatság, pár SSD révén meglódulhat a rendszer sebessége. A S.M.A.R.T technológia a merevlemezekhez hasonlóan jelzi, ha egy egységgel probléma lenne, a rendszerfelügyelet a megszokott módon működhet. A sebesség növekedésen kívül az üzemeltetési költségek csökkenése a kisebb energiafelhasználásban (kevesebb hűtést igényel, kevesebbet fogyaszt) is jelentkezni fog. Egyes tanulmányok szerint 5 - 32-ed része az üzemeltetési költség a HDD-t használó rendszerekhez képest.
Aki a legjobb, legújabb technológiákat használja az asztali gépében, már biztosan SSD-ről bootol. Egy otthoni PC-ben is fontos a gyorsaság, például akkor, ha játszunk vagy videofilmet nézünk. Ha csak meg akarjuk nézni a leveleinket vagy a Facebook hírfolyamunkat, akkor idegőrlő tud lenni az operációs rendszer percekig tartó betöltődése, ez SSD-vel csak pár másodperc.