További plusz: kis csúszkán figyelemmel kísérhetjük egy skálán, úgynevezett állapotjelzőn, hogy megközelítőleg milyen terjedelemnél tartunk a könyvben. Ezt a megoldást az indokolja, hogy szabadon választható meg a betűméret, így nyilvánvaló, hogy minden alkalommal, amint korrigáljuk a méreteket, egyben módosítjuk az oldalszámozást is. Úgy gondolták a szoftver-tervezők, egyszerűbb tehát nem oldalszámozásról beszélni, hanem százalékról, az ugyanis nem változik, ha a méretek között ugrálunk. Mi tagadás, van is ebben logika.

Könyvészetileg viszont nem állja meg helyét ez a megoldás, hiszen így nem lehet korrekten megadni egy szövegrész helyét egy adott írásműben. Az oldalszámozáshoz szokott, és esetleg valamely fejezetre hivatkozni óhajtó olvasóknak ez felettébb zavaró, ahogy az is, hogy nem egyszerű visszatalálni egy már elolvasott, és újraolvasni szándékozott szövegrészhez.

Meglepő, de igaz: a tiltakozások és szemrehányó olvasói levelek nyomán a Kindle forgalmazója, az Amazon változtatott, a terjedelem logisztika újraértelmezésre kényszerült. Szoftver-frissítést küldtek szét a világba több millió készülékre annak érdekében, hogy lehessen oldalszámozással is követni a szövegben való haladást. Elismerték a hibát, jogos igényeket jelző felhasználói levelek tömegére hivatkoztak. A február végi intézkedésnek persze nem tudni, mi az eredménye, hányan töltötték le a frissítést. A számokkal spórolnak a multik, a forgalmat is csak százalékos növekedésben adják meg többnyire, nem konkrét számokban.

Ezek szerint az elektronikus könyvet olvasók se mondanak le könnyen minden megszokottságról, törekszenek arra, és ha kell, kikövetelik maguknak, hogy a digitális kiadás közelítse a hagyományos könyvolvasás fiziológiai körülményeit és élményét. A visszavonuló mega könyv-vállalkozás leszögezte: az oldalszámozás csak akkor jön fel, ha bekapcsoljuk a menüben, az alapválaszték továbbra is a százalék…

A tényekhez tartozik: a lapnumerálással megújításával egy időben két másik opciót is elérhetővé tettek. A könyvről szóló bejegyzéseinket, gondolatainkat, széljegyzeteinket azonnal felküldhetjük, rögtön a gépről, egy adatbázisba; feliratkozás esetén a többiekét is azonnal láthatjuk. Ugyancsak fejlesztés, hogy a megadott társasági hálózatba, (alapesetben a Facebook-ra és a Twitter-re) szintén közvetlenül postázhatunk észrevételeket az olvasott könyvre vonatkozóan.
Világos, hogy ezekben a felkínált kommentálásokban is jó szolgálatot tehet a lapszámozás: csak egyszerűbb konkrét oldalakra hivatkozni, mint skálára, százalékra…