Japán a globális félvezetőgyártás 20 százalékát, a számítógépek, fogyasztói elektronikai termékek és kommunikációs berendezések területén pedig a gyártás 14 százalékát adja, a földrengés és a szökőár következtében viszont már most akadozik a termelés egy sor világcégnél.

 A Nikon például leállította egyik legnagyobb japán gyárát, a 4.500 főt foglalkoztató oitai üzemet. A Japán déli részén fekvő gyárban - ahol kamerákat és nyomtatókat szerelnek össze és lencséket gyártanak - alkatrészellátási és szállítási problémák miatt szünetel a termelés.

 Tokióban a közlekedés hátráltatja a cégeket. A Sony 6 ezer fős központi irodaépületében szerdán csupán 120 ember dolgozott a Reuters beszámolója szerint. A társaság közleménye szerint országszerte 7 üzemben és 2 kutató-fejlesztő telephelyen állt le a munka a katasztrófa miatt.

 A mikroprocesszorokat gyártó üzemekben már a legkisebb földmozgásra is automatikusan leállnak a berendezések. A termelés tüzetes vizsgálatok és a laboratóriumi körülmények helyreállítása után indulhat meg újra, ez pedig hetekig, akár hónapokig is eltarthat még akkor is, ha nem keletkezett kár.

 Az ellátási lánc megszakadása áremelkedéshez vezethet, és akár hónapokig hiány lehet például táblagépekből és okostelefonokból - figyelmeztetnek elemzők, akik felhívják a figyelmet, hogy már a katasztrófa előtt is a kapacitások határán pörgött a termelés a globális elektronikai iparban. Az IHS iSuppli ágazati elemző cég kiemeli, hogy akkor is drágulás következhet, ha magában a gyártó kapacitásban nem keletkezett komolyabb kár, mert a közlekedési és energia-ellátási fennakadások hátráltathatják a termelést.

 Az Ericsson szerdai közleménye szerint az első negyedévi üzleti folyamatokban még nem érezhető a Japánban történt kettős katasztrófa hatása, de érdemes abból kiindulni, hogy lesznek alkatrészellátási zavarok, a várható hatást azonban még nem lehet megbecsülni.