Az elemzés szerint a negyedik szolgáltatónak mintegy 160 milliárd forintjába kerülne egy új hálózat kiépítése, míg a licencért mintegy 20 milliárd forintot kellene fizetnie . Ám arra, hogy önállóan jelenjen meg a mobilpiacon egy új szolgáltató, a különadóval terhelt, stagnáló piacon, kevés az esély.

Ugyanakkor az állami vállalatok már meglévő gerinchálózatának és az új technológiák felhasználásával már lenne esély egy magánszereplő bevonásával együtt egy költséghatékony befektetésre. A tanulmány szerint ezt a hálózatot akár egy új, virtuális szolgáltatónak is bérbe lehetne adni, amiből az államnak is jelentős bevétele lenne. A tanulmány arra nem tér ki, hogy az államnak mekkora összegű  befektetést kellene végrehajtania az új hálózat felépítéséhez.

Turi Ferenc, a magyar tulajdonú, stratégiai tanácsadással foglalkozó CCG ügyvezető partnere elmondta: az állami szerepvállalással létrejövő negyedik hálózat elősegítené azt is, hogy teljes legyen az országban a széles sávú mobilinternet-lefedettség.

A tanulmány kimutatta azt is, hogy nincs összefüggés a verseny, a mobilszolgáltatók minél nagyobb száma, a piac nagysága, illetve az árszínvonal között. A mobilpiacon ugyanis nehezen valósul meg a verseny, s a minél több szolgáltató nem hoz alacsonyabb árakat egy adott piacon, mivel stratégiai iparágról van szó, ahol nagyon nagy a lekötött tőke, s a szolgáltatások fejlesztésére is nagyon sokat kell fordítani. A résztvevő vállalatok ezért abban érdekeltek, hogy egy bizonyos minimális nyereséggel dolgozzanak.

Turi Ferenc elmondta: egy virtuális szolgáltató megjelenése a magyar piacon új lehetőségeket nyitna meg. Kifejtette: ezek a cégek jobban igazodnak a piaci igényekhez azzal például, hogy testre szabott szolgáltatást nyújtanak üzleti, valamint speciális csoportokhoz tarozó ügyfeleknek, illetve hirdetések fogadásáért cserébe ingyen telefonálhatnak és sms-ezhetnek a felhasználók.