Bár a tavalyi adatokhoz képest biztatóbb hazánk internetbiztonsági helyzete, fertőzött botnetek viszonylatában még mindig az élen járunk: Magyarország a 11. helyen végzett a nemzetközi rangsorolásban. Az EMEA régión belül továbbra is rajta vagyunk a régió 10 legfertőzöttebb országának listáján, ahol a 6. helyet foglaljuk el.

A Symantec felmérése rávilágít arra, hogy a vállalatokat célzó vírusok nem csupán gyakoriságban, hanem kifinomultságukban is különböznek elődeiktől. A vírusok jellemzően közösségi oldalakon támadnak és főként Java programokon keresztül keresnek sérülékenységeket, hogy sikeresen betörjenek a felhasználók számítógépes rendszerébe. Valamint a mobiltelefonokra fejlesztett vírusok száma idén kiemelkedően magasnak bizonyult.

2010 a célzott fenyegetettségek éve

Tavaly főként a Hydraq és a Stuxnet vírusok támadták a vállalatokat. Ezek az emblematikus vírusok nulladik napi sebezhetőségek kihasználásával törtek be a számítógépes rendszerekbe. A Stuxnetnek például sikerült 4 nulladik-napi sebezhetőséget is kihasználnia.

A vírusok célpontjában leginkább állami szervezetek, multinacionális vállalatok álltak, továbbá meglepően nagy mennyiségben támadtak kisebb cégeket is. A hekkerek a legtöbb esetben a vállalaton belül szemelték ki áldozatukat és a közösségi hálókon keresztül próbáltak beférkőzni az áldozat személyes rendszerébe. Ezek a fenyegetettségek a legtöbb esetben sikerrel jártak, még mielőtt az áldozatok megtehették volna a szükséges biztonsági intézkedéseket.

A tavalyi évben a célzott fenyegetések főként szerzői tulajdonok ellopására és fizikai károkra irányultak, de sokszor előfordult, hogy a felhasználók személyes információival is visszaéltek a kiberbűnözők. A jelentésből továbbá kiderül, hogy az adatfeltörésekkel a hekkerek több, mint 260 000 személyazonosságot loptak és használtak fel 2010-ben.

Közösségi hálózatok: termékeny terület a kiberbűnözésre

A közösségi platformok továbbra is növekvő népszerűségnek örvendenek, amelyek természetesen új vírusok megjelenését is magával vonzák. A vírusok leggyakrabban rövidített URL linkekben találhatóak, amelyek könnyen terjedhetnek emaileken, és honlapokon keresztül egyaránt. A Symantecnek tavaly több millió ilyen típusú adathalász vírust sikerült felfedeznie.

A támadók előszeretettel használják a hírfolyam (news feed) széleskörű elérési kapacitását, amely kedvez a vírusok gyors terjedésének. Egy tipikus támadás esetén a kiberbűnöző bejelentkezik a kiszemelt közösségi oldalra és az áldozat nevében küld rövidített linket, amely új státuszként jelenik meg a hírfolyamban.

A fertőzött honlapra irányító link, így gyorsan terjed az áldozat barátai között: egy perc alatt akár több száz, vagy ezer felhasználó válik áldozattá. 2010-ben a Symantecnek sikerült az efféle támadások 65 százalékát felfedeznie. Ezeknek a fenyegetettségeknek 73 százalékára a felhasználók átlagosan 11-szer kattintanak, 33 százalékára pedig akár 50-szer is.

Java alkalmazások a támadások új célpontjában

2010-re a kiberbűnözés történetében új fejezetet nyitottak a károkozó programok elterjedései, amelyek hozzájárultak a vírusok gyorsabb elszaporodásához. Gombás László, a Symantec magyarországi képviseletének szakértője szerint a tavalyi évben főként a Stuxnet és a Hydraq vírusok jellemezték a kiberbűnözési térképet. Ezek a vírusok gyakran használják ki a Java rendszerek sérülékenységeit. Tavaly az elkövetett fenyegetettségek 17 százalékát Java elleni támadások tették ki, kihasználva a program multiplatformos tulajdonságait.

2010-ben a Phoenix károkozó program felelt az internetes támadások többségéért. Ez a károkozó, társaihoz hasonlóan, exploit kódjával használja ki a Java rendszerek sérülékenységét.

A napi internetes támadások 93 százalékkal emelkedtek a 2009-es évhez képest, ezek közül a Symantec minden második és harmadik támadást sikeresen azonosított.

A támadások legújabb célpontjai: a mobiltelefonok

Az okostelefonok térnyerésével egyre népszerűbbé váltak a mobiltelefonokon elkövetett kiberbűnözések. 2010-ben egyre több károkozó programot fejlesztettek ki mobiltelefonokra, amelyeket már gyakran alkalmazásboltokban is árulnak.

Sajnos azonban a mobiltelefonok nem rendelkeznek olyan védelemmel, mint a személyi számítógépek, így a támadók gyakran kihasználják a hiányosságokat. A Symantec tavaly 163 olyan sérülékenységet fedezett fel, amelyeket a hekkerek gyakran kihasználnak. Az idei évben a kiberbűnözők több ezer okostelefon ellen intéztek támadást.