Veszélyeztetett munkahelyek - Harcban a számítógépek az ember ellen (2. rész)

MTI Sajtóadatbank, 2011. április 10. 14:08

Az okostelefon nem egyszerűen navigációs és kommunikációs eszköz. Rövid idő alatt elérte, hogy szinte valamennyi emberi  érzékelés tökéletes meghosszabbításának lehessen tekinteni. Gyorsan halad azon az úton, hogy egyfajta "információs mindenesként" minden feltett - leírt vagy kimondott - kérdésre megválaszoljon, vagy pedig átvegyen egyfajta önkéntes tanácsadói szerepet.

A mesterséges intelligencia és a kiterjesztett intelligencia további fejlesztéseikor a mérnökök és a számítógépes szakemberek egyre gyakrabban kerülnek majd egyértelmű választások elé a technológia alkalmazásának kérdéseiben. "Egyfajta szerződésre van szükség a mérnökök és a társadalom között, hogy előbbiek ne egyszerűen munkaalkalmakat teremtsenek, hanem minőségileg jobb munkahelyek létrejöttét segítsék elő" - fogalmazott Jaron Lanier számítógép-tudós.

Hírszolgáltatás a Szilícium-völgyben

Az emberi tervezés determinálta döntések következményei tisztán látszanak az online híroldalak elemzésekor.

Katherine Hónak például az a munkaköri feladata a Szilícium-völgyben, hogy nap mint nap nyomon kövesse: milyen híreket olvasnak a Yahoo-felhasználók milliói. A hölgy monitorán egy szoftveregyüttes révén szinte valós idejű frissítéssel jelennek meg a Yahoo oldalán olvasható valamennyi cikk népszerűségét - egyben az olvasótábor ízlését és érdeklődését - tükröző adatok. Vagyis Ho tökéletes 21. századi inkarnációja a hagyományos újságszerkesztőnek. Ahelyett azonban, hogy az ösztöneire kellene hagyatkoznia annak eldöntésekor, milyen cikkek is kerüljenek fel a weboldalra, elég megfogadnia a szoftveralgoritmusok generálta tanácsokat.

Egész napját a hírek átszervezése teszi ki: a cél a több tucat demográfiai alcsoportot megtestesítő Yahoo-olvasótábor legjobb színvonalú kiszolgálása. Ha egy cikk nem sok érdeklődést vonz, akár a publikálását követő néhány percen belül eltűnhet a süllyesztőben. A népszerű cikkek viszont akár napokig is fennmaradhatnak az oldalon, és több tízmillió olvasót is elérhetnek.

A Yahoo-tól mindössze öt mérföldet kell autózni északra a Google-hoz, a hírek azonban ott teljesen más módon születnek. A Google híroldalának Spotlight szolgáltatása teljes egészében
szoftveralgoritmusra épül, elvégezve mindazokat a feladatokat, mint amiket a Yahoo-nál dolgozó hírszerkesztőnő ellát.

A Google szoftvere pásztázza az internetet, a legérdekesebb cikkek után kutatva, és a cég PageRank keresőmotorjának rangsorolási rendszerében alkalmazott folyamathoz hasonlóan hozza meg a döntést arról, hogy mely cikkeket érdemes publikálni.

Mint látható, az egyik esetben - a Yahoo-nál - arra használják a szoftver alapú technológiákat, hogy kiterjesszék az emberi készségeket, a másik esetben - a Google-nál - a technológia teljes egészében kiváltja az emberi közreműködést.

Hol kell húzódnia a határnak?


Jóllehet a tervezési döntések hasonlóak arra vonatkozóan, hogyan kell használni a gépeket - függetlenül attól, hogy az emberi képességek kiterjesztése vagy helyettesítése-e a cél -, a Watson-projekt mellett a Yahoo- vagy a Google-példa értéke is végső soron abban rejlik, hogy válaszokat kényszerít ki a társadalomból: hol kell húzódnia a határnak az emberi és gépi döntések között.

A számítógép-tudós John Seely Brown szerint a kérdések könnyed megválaszolására képes gépek valójában csak arra szolgálnak, hogy elfedjék az alapvetően emberi dolgokat. "Az emberi lét lényege a kérdések megfogalmazása és nem a válaszadás" - állítja meggyőződéssel.