A távközlés Magyarországon még messze nem merítette ki a fejlődési lehetőségeit, és továbbra is a gazdaság húzóágazata marad - vélték egybehangzóan a Business and Technology 2011 infokommunikációs konferencia előadói a szerdán elhangzott előadásokban.
A hagyományteremtő céllal megrendezett kétnapos konferencia és kiállítás szerdán kezdődött Siófokon, ahol az infokommunikáció felhasználói és az iparág képviselői információkat és eszmét cserélhetnek, valamint áttekintést kaphatnak az ágazat trendjeiről.
A rendezvény első napján Beck György, az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetségének) alelnöke, a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója a távközlés helyzetéről tartott előadást. Rámutatott, hogy az elmúlt évek során ez az iparág minden területén folyamatos, dinamikus növekedést mutatott, és még nagy lehetőségeik állnak előtte. Elmondta, hogy jelentős gyártási kapacitás költözött és még költözhet Magyarországra. Az IKT (infokommunikációs technológiák) szektor súlya jelentős, a magyar GDP 6 százalékát adja, amellyel jó helyen áll az ország európai viszonylatban - mondta el.
Beck György a különadóról szólva kifejtette, az iparág szereplői megértették, hogy a gazdasági válság áldozatokat követel, de "rossznéven" vették, hogy csak négy iparágat sújt a különadó - ami a távközlési iparág esetében 60 milliárd forint - a többiek "megúszták". Az ágazat profittermelő képessége a különadó miatt kérdésessé vált, de a távközlés továbbra is a gazdaság húzóágazata marad - tette hozzá.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója szerint a digitális tartalmak növekvő adatigénye és a hálózatba kapcsolt eszközök számának növekedése miatt a közeljövőben szélessáv-robbanás várható Magyarországon is. A szakember arról beszélt, hogy az iparági és a gazdasági szabályozás szereplőit ez nagy technológiai és üzleti kihívások elé állítja.
Vasváriné Menyhárt Éva, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy az államnak nagy szerepe van a digitális esélyegyenlőség biztosításában. Emlékeztetett arra, hogy már egymillió ember él az egyablakos ügyintézés lehetőségével, és a felhasználások tovább bővülnek. Adatai szerint jelenleg mintegy 4 millió ember van leszakadva a digitális íráskészség tekintetében, akiknek a felzárkóztatására képzési programokat, oktatást kell szervezni mind a lakosság, mind a kis- és középvállalkozások körében.
A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy melyek a legsürgetőbb tennivalók a digitális infrastruktúra fejlesztése terén. A szakvezetés 2014-es céljai között szerepel egyebek közt, hogy 2 millióval kevesebb digitális írástudatlan legyen az országban, 100 százalékos legyen a mobil szélessávú lefedettség, és az elektronikus közigazgatási rendszerek egységesen működjenek.