A Magyarország soros EU-elnökségéhez kapcsolódó tanácskozáson neves szakértők fejtették ki véleményüket a kibernetikai biztonság témakörében. Az Európai Unió és a NATO tagországait, illetve a magyar közigazgatás illetékes szerveit és a tudományos életet képviselő szakmai közönség áttekintette a virtuális tér biztonságát érintő kihívásokat és kockázatokat. A hétfői eseményt Hende Csaba honvédelmi miniszter nyitotta meg, előadást tartott mások mellett Iklódy Gábor, a NATO új típusú biztonsági kihívásokért felelős főtitkár-helyettese.

 A szakértők rámutattak: a virtuális térrel kapcsolatos visszaélések egy-két évtizede még a bűnözés (például az adatlopás, a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények) kategóriájába voltak sorolhatóak, mostanra viszont a számítógépes hálózatok zavartalan működése már nemzetbiztonsági kérdéssé vált. Ezt bizonyították az Észtországot és illetve Grúziát ért 2007-es, illetve 2008-as számítógépes támadások. A tanácskozáson elhangzott, hogy a számítógépes hálózatok biztonsága nélkül már egyáltalán nem lehet biztonságról beszélni.

 A résztvevők szerint gondot jelent, hogy hiányzik a virtuális tér biztonságával kapcsolatos megfelelő jogi szabályozás, és nincsen általánosan elfogadott internetes "viselkedési kódex" sem.

 Több előadó egyetértett: a számítógépes hálózatok biztonságának fokozásához - mivel globális, államhatárokat nem ismerő kihívásról van szó - elengedhetetlen a széles körű nemzetközi együttműködés. Egyes szakértők az Európai Unió és a NATO együttműködésének javítását szorgalmazták a számítógépes biztonság terén.

 A magyar EU-elnökség háttéranyaga szerint a modern társadalmak nagyon sok tekintetben függnek a számítógépektől és a számítógépes rendszerektől: a közlekedés, a távközlés, a közművek vagy a közigazgatás működése elképzelhetetlen a megfelelő informatikai háttér nélkül. A polgári vagy katonai célú informatikai rendszerek zavartalan működése, a bennük tárolt adatok biztonsága - összefoglaló néven a cyber-biztonság - nemzetbiztonsági jelentőségű kérdés.