"A WHO nem bizonyítottan rákkeltőnek nevezte, hanem azt jelentette be, hogy nem sikerült egyértelműen kizárni, nem járul-e hozzá a mobiltelefon bizonyos típusú daganatok kialakulásához. A kérdés régóta a levegőben van, most tudományos adatokat vettek számba, hogy eldöntsék: ezek egy irányba mutatnak-e, vagy egymással ellentétesek" - fogalmazott a professzor az MTI-nek nyilatkozva.

 Magyarázata szerint az elektromágneses sugárzást kibocsátó mobileszközök képesek befolyásolni a központi idegrendszer igen érzékeny sejtjeinek a működését. "Itt kell valahol megtalálni a kérdés nyitját, azonban nagyon kevés kísérleti adat áll a rendelkezésre" - jegyezte meg, hozzátéve: mint minden karcinogén esetében, az elektromágneses sugárzásnál is számít, hogy milyen mennyiségben éri az illető személyt.

 "Kell lennie egy olyan küszöbértéknek, ahol ez a hatás még nem jelentkezik. Nyilván ezért szól úgy az egész ajánlás, hogy további klinikai és nem klinikai kutatások szükségesek a kérdés egyértelmű eldöntéséhez. Azt gondolom, hogy ettől a mobiltelefonozást nem kell felfüggeszteni, viszont a korlátlan és folyamatos mobiltelefonozásnak lehetnek veszélyei. Én így értelmezem a WHO állásfoglalását" - emelte ki Timár József. Véleménye szerint azoknál a személyeknél, akiknek a mobiltelefon "szinte a fülükhöz nőtt", más a kockázat, mint azoknál, akik napjában csak néhányszor használják a készüléket.

 "Ezek a vizsgálatok majd választ adnak, hogy milyen mennyiségű expozícióra van szükség, hogy ez a kockázat egyáltalán mérhetővé váljon" - mondta.

 Bakos József, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főosztályvezetője a nagy nemzetközi követéses vizsgálatról, a tavaly lezárult tízéves Interphone Studyról beszélt, amely az agyszövet által elnyelt elektromágneses sugárzás és bizonyos típusú agydaganatok, például a gliómák keletkezése között talált összefüggést.

 "Ennek alapján fogalmazta meg a WHO állásfoglalását. A hatásmechanizmus tekintetében nincsenek végleges adatok, éppen ezért sorolták a mobiltelefon-használatot ebbe az alacsony kockázati kategóriába. Epidemiológiai vizsgálatokon alapul a besorolás, azon, hogy a mobiltelefon-használók körében ez a daganattípus gyakrabban fordult elő. Ugyanakkor sem állatkísérletekben, sem sejttenyészetekben nem tudták megállapítani, hogy milyen hatásmechanizmus felelős a daganatos elváltozásokért" – magyarázta Bakos József, aki a WHO-állásfoglalás fényében a mobiltelefonokat lehetőség szerint kihangosítóval vagy szöveges üzemmódban javasolja használni.

 "Így lényegesen távolabb kerül a fejtől, és kevesebb sugárzás nyelődik el az agyszövetben, vagyis még a lehetőségét is kizárjuk, hogy bármiféle káros hatás érje az agyunkat" - emelte ki.

 A gliómák a leggyakrabban előforduló, az agyat beszűrő, infiltratív jellegű tumorok, amelyek az agy támasztó szöveti sejtjeiből, az astrocytákból vagy a fehérállományban a rostokat körbevevő myelinhüvelyt képző oligodendroglia sejtekből indulnak ki. A gliomákat a kiinduló sejtcsoport alapján astrocytomáknak, oligodendrogliomáknak vagy a kevert típusú oligo-astrocytomáknak hívják. Az oligodendrogliomák prognózisa valamivel kedvezőbb, mint az astrocytomáké, kemoterápiás kezelésre is jobban reagálnak. A legrosszabb prognózisú daganat a glioblastoma multiforme, itt nem különböztetik meg, hogy milyen típusú sejtből származik a daganat - írja az MTI.