A Magyar Telekom szerdai közleménye idézi Király Istvánt, a cég vezérigazgató-helyettesét, aki kifejti: a P3 legújabb, a T-Mobile számára készült mérése meglehetősen nagy mintán, országszerte 68 városra kiterjedően, több szempont alapján vizsgálta a magyar szélessávú mobilhálózatokat.

 A közlemény szerint ennek eredményeként a T-Mobile is rendelkezik a P3 azon tanúsítványával, miszerint a leggyorsabb letöltési sebességet kínálja ügyfeleinek.

 Király István az MTI-nek elmondta: a P3 azonos módszertan alapján a Telenor és a Vodafone hálózatát is megmérte, s eredmények összevetése alapján jutott erre a következtetésre.

 A Magyar Telekom közölte azt is, hogy fenntartják azt a véleményünket, hogy a szolgáltatók közötti, a mobilinternet sebességére vonatkozó hiteles kommunikációt kizárólag egységes, a szolgáltatók által egyeztetett közös módszertan szerinti mérésekre szabad alapozni.

 A Vodafone Magyarország és a Magyar Telekom között még az év elején robbant ki a vita arról, hogy melyiküké a gyorsabb hálózat. Akkor a Vodafone azt állította hirdetéseiben, hogy övé a leggyorsabb internetes hálózat. Ezt a konkurens Magyar Telekom kétségbe vonta, s eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatalnál. A hivatal még nem döntött az ügyben. A vita kirobbanásakor a Vodafone is elismerte, a P3 független.

 A Vodafone az MTI érdeklődésére szerdán közölte, örülnek annak, hogy a T-Mobile elismerte a P3 illetékességét, s ezáltal a tavaly novemberi kutatás eredményét is, amely szerint akkor a Vodafone hálózata bizonyult a leggyorsabb a le- és feltöltési sebességűnek.

 A mobilszolgáltatók számára az utóbbi években egyre fontosabb lett a mobilinternet, mivel a beszédátvitelben már nincsenek nagy üzleti lehetőségek.

 Az elmúlt hónapokban mindhárom mobilszolgáltató jelentős hálózati fejlesztéseket jelentett be: a Telenor és a kínai szállító, a ZTE Corp. tavaly augusztusban közölte, hogy a kínai cég mobilhálózati berendezéseket szállít, és negyedik generációs LTE hálózatot épít ki a Telenor Magyarországnak.

 A Vodafone Magyarország az idén márciusban közölte, hogy a szintén kínai Huawei szállít berendezéseket hálózatának fejlesztéséhez, aminek eredményeképpen még gyorsabb szélessávú internetet nyújt majd ügyfeleinek.

 A Magyar Telekom és az Ericsson pedig május elején közölte, hogy szupergyors mobilinternet-hálózatot építenek ki. A cégek a fejlesztésre költött konkrét összegeket nem közölték, de azok egyenként is több tízmilliárd forintba kerülnek.

 A fejlesztések összhangban vannak az unió és a kormány elképzeléseivel is, miszerint a magyar piacon 2013-ra 100 százalékos alapszintű szélessávú lefedettség jön létre, majd 2014-ben további 1 millió, ennél jobb minőségű új generációs hozzáférés is lesz.

 Az Új Széchenyi Terv is támogatja az infokommunikációs fejlesztéseket: 2011-2013 között 12 milliárd forint forrást tartalmaz ilyen célokra, amelyek eredményeként 600 ezer lakoshoz, 15 ezer vállalkozáshoz és 2 ezer közintézményhez juthat el a szélessávú internet.