A kulturális értékek digitalizációja számos országban egységes állami program mentén indult el, Magyarországon azonban nem ez történt - idézte fel Lovas Lajos. Ennek ellenére hazánkban is rengeteg pénzt költöttek digitalizációra az elmúlt évtizedben, csak 2004 és 2007 között 40,3 milliárd forintot az Állami Számvevőszék jelentése szerint.

"Az eredmény erősen kétséges: önmagukban előremutató, értékes fejlesztések valósultak meg, de ezek az innovációk egymástól teljesen függetlenül jöttek létre; állami vagy EU-s forrásból nem kompatibilis nyilvántartó-rendszereket építettek fel számos közgyűjteményben. A múzeumi területen például legalább három rendszer működik" - mondta a főosztályvezető.

Becslése szerint 3-3,5 millió digitalizált dokumentum található a magyar közgyűjteményekben, és hasonló mennyiség a magán- és egyházi gyűjteményekben is. Mint kiemelte, először ezeket kell átjárhatóvá tenni. Legkésőbb 2012 első félévében meg fog születni a MaNDA-törvény, amely bevezeti a digitális kötelespéldány fogalmát, és tisztázza a közgyűjtemények, illetve a MaNDA mint módszertani központ közötti viszonyrendszert. A jogszabály összeállításában a tárca nagyban számít a gyűjtemények vezetőire.

Lovas Lajos kitért arra, hogy hétfőn a parlament elfogadta a Magyar Nemzeti Filmarchívum névmódosítására benyújtott törvénymódosítást, létrehozva a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet. A Filmarchívum alapító okiratának módosítása a napokban megtörténik. Később a MaNDÁ-hoz kerül a 75 intézmény metaadatait összegyűjtő Nemzeti Digitális Adattár is, a Nemzeti Audiovizuális Archívum felügyeletét azonban a médiatörvénynek megfelelően a hírközlési hatóság fogja gyakorolni.

"A következő félévben létrehozzuk a központi nyilvános felületet, amelyen keresztül elérhetővé tesszük a különböző adatbázisokat. Fejlesztünk vagy vásárolunk egy intelligens metaadat-keresőt: a központi felületen indított keresés eredményét a program valamennyi kapcsolódó adatbázisból képes lesz lehívni a közös felületre. Ez ugyan még nem a végleges, optimális megoldás, de az egyetlen, amit találtunk arra, miként lehet jó hatékonysággal összekapcsolni különböző digitális adatbázisokat" - ismertette a MaNDA-projekt első lépcsőjét a főosztályvezető.

A második ütemben készül el a Nemzeti Kulturális Digitális Kataszter, amely áttekinti, mivel rendelkezünk, és mi az, ami még digitalizálásra vár. "A munka elindult, az Országos Széchényi Könyvtárban még egy korábbi pályázat keretében elkezdték a könyvtári terület digitális kataszterének elkészítését. A MaNDA feladata lesz, hogy ezzel harmonizálva elkészítse a többi terület digitális kataszterét is" - fogalmazott Lovas Lajos.

A NEFMI által felügyelt közgyűjteményekben legalább 20 millió műtárgyat, dokumentumot kell digitalizálni. Az első merítés után kétoldalú megállapodások alapján következhet a határon túli és az egyházi gyűjtemények bekapcsolása a munkába; a csatlakozó intézményeknek ez komoly bevételt jelenthet, a könyvtárakban például az e-kölcsönzés révén.

Lovas Lajos szólt arról, hogy a második lépcsőben alakítják ki a központi nyilvántartó rendszert, amely képes lesz az összes közgyűjteményi anyag, illetve az újonnan digitalizált dokumentumok befogadására; a harmadik év végére így a mostani 7-8 ezreléknyi magyar részesedés 8-10 százaléknyira nőhet a közös uniós kulturális adatbázisban, az Europeanában.

A MaNDÁ-n gyermekbarát felület is helyet kap majd. A digitális archívum nem egyszerű keresőfelület lesz, hanem a végleges verzió egyben szerkesztett honlap is, amely "egyfajta infotainment portálként" napi 100 ezres látogatottságot céloz meg.

"Viszonylag hamar megvalósuló alprogram lesz az Országnévjegy, amely egyfajta játék is: itt a száz leghíresebb magyar feltaláló, táj, étel és számos kategória legjobbja, legjellegzetesebb képviselője kap majd helyet, amivel jellemezni lehet a nemzeti közösséget. A többnyelvű honlapon szavazásokat, játékokat is szeretnénk, így folyamatosan tudjuk reklámozni az országot. Érdekes az is, mennyiben különbözik önképünktől, ahogyan külföldről látnak minket" - sorolta Lovas Lajos.

A NEFMI illetékese szólt a kulturális GPS alprogramról is: ennek lényege, hogy az autós navigátorok és az okostelefonok idegenvezető rendszerét egy honlaphálózattal kívánják összekötni, amelyen valamennyi magyar kulturális értékkel bíró Kárpát-medencei település kap egy aloldalt. A jogdíjak kapcsán azt mondta, ezt még az EU sem tisztázta véglegesen. "Az adatbázis addig is tud gyarapodni, rosszabb esetben sötét archívumként működik, megőrzi az értékeket a későbbi felhasználásra; egyébként címet, adatokat sőt részletet is lehet közölni a műalkotásokból, az oktatási intézményekben a szerzői joggal terhelt alkotások is elérhetők lehetnek" - közölte.

A MaNDA felállítására az idei költségvetésben 200 millió forint szerepel, ebből végzik a kataszter készítését, megveszik vagy elkészítik az intelligens metaadatkeresőt és a MaNDA központi honlapját is.

"További, részben EU-s pályázati forrásokra számítunk a következő években. Ahhoz képest, hogy milyen látványos eredményt lehet elérni a projekt a végigvitelével, fajlagosan rendkívül olcsó, nem beszélve a hasznosságáról. Ha a MaNDA létrejön, a nagyközönség számára eddig elérhetetlen kultúrkincs is hozzáférhetővé válik. Nem kell majd feltétlenül körbeutazni az országot vagy a Kárpát-medencét" - mondta Lovas Lajos az MTI-nek.