Közel 200 milliárd dolláros (38 ezer milliárd forint) piaci tőkeértékével az Apple mögött marad, de továbbra is a technológiai értékek csúcstartója fej-fej mellett a Microsofttal, bár régebb óta van a piacon, mint a redmondi vállalatóriás.

Thomas Misa, a Minnesotai Egyetem technológiatörténeti tanára azzal magyarázza a cég hosszú fennállását, hogy szükségleteiket és kívánságaikat figyelembe véve volt képes az információkezelést a felhasználók kezébe adni.

Ezt tették az 1930-as években is a lyukkártyák írására alkalmas kártyalyukasztó gépekkel, akárcsak 1993 után az informatikai szolgáltatásokkal - mondta a professzor.

Még ha  őseinek" a gyökerei a XIX. századra nyúlnak is vissza, az IBM 1911-et tartja születési évének. Ekkor egyesült három vállalat: az egyik az óragyártásra, a másik a mérleggyártásra, a harmadik pedig az amerikai népszámlálás szervezőinek szánt számítási segédeszközökre szakosodott.

Három évvel később az akkor még CTR néven működő vállalat Thomas Watsont alkalmazta vezérigazgatónak, aki egészen 1956-ig töltött be ezt a posztot, majd fiának adta át a gyeplőt. Idősebb és fiatalabb Thomas Watson dolgozta ki azt a kultúrát, amelyet 1924 óta International Business Machine-nek, rövidítéssel IBM-nek neveznek.

A céget sokáig csúfolták alkalmazottai konformizmusa miatt, de ez nem gátolta abban, hogy élen járjon az innovációban, annyira, hogy az IBM lett az a vállalat, amelynek a legtöbb amerikai szabadalma van. Öt alkalmazottja ráadásul fizikai Nobel-díjat is kapott.

A cég annak köszönhette a fejlődését, hogy szeretett mindent egy lapra feltenni - vélte Dag Spicer, a kaliforniai Mountain Viewban működő Számítógép-történelmi Múzeum kurátora.

A világgazdasági válság idején Thomas Watson még akkor is folytatta a gépek gyártását, amikor nem volt piacuk - mesélte Spicer. Amikor 1935-ben Franklin Roosevelt létrehozta a nyugdíjfolyósító intézetet, az IBM volt az egyetlen cég, amelynek több millió dosszié naprakész kezelésére alkalmas gépe volt, így egyeduralomra tett szert a lyukkártyák területén.

1964-ben ifjabb Tom Watson 5 milliárd dollárt (948 milliárd forintot) azaz gyakorlatilag a cég teljes vagyonát feltette a System/360 rendszerre, ami lényegében egy új központi számítógépmodell volt, amely révén azonnal korszerűtlenné vált minden korábbi IBM termék, viszont egy adott számítógépcsaládon belül biztosította a szoftverek kompatibilitását - tette hozzá a kurátor.

"A System/360 volt minden idők legnagyobb sikere a központi számítógépek terén, és bevéste az IBM kék betűit az emberek képzeletébe" - hangoztatta Spicer.

A személyi számítógépekre az IBM késve tért át, az Apple után, és a nyolcvanas években közel járt a véghez. Elveszítette az irányítást, piacra dobott ugyan személyi számítógépeket, de kevés marketingmunkával - emlékezett vissza a kurátor.

A megváltás az IBM számára Lou Gerstner vezetése alatt 1993-ban kezdődött meg a vállalat újradefiniálásával. Ezt a jelenlegi elnök-vezérigazgató, Samuel Palmisano is folytatta, aki nem habozott a személyiszámítógép-gyártást 2005-ben eladni a kínai Lenovo cégnek.

A konzorcium forgalmát (2010-ben 29 milliárd dollár, azaz 5500 milliárd forint) jelenleg a nagy központi számítógépek, a tárolóközpontok és a szolgáltatások területén éri el, ugyanakkor nagy figyelmet fordít az olyan presztízsvállalkozásokra, mint a Big Blue sakkbajnok számítógép vagy az idei Jeopardy vetélkedő nyertese, a Watson számítógép.