Simonyi Ákos: - Ma már nyugodtan mondhatom, hogy a novemberi akvizíció mellé kidolgozott kommunikációs tervünk alapján mind cégen belül, mind az ügyfelek, mind a Debis cégcsoport irányába jól időzítve, megfelelő ütemben ismertettük a történéseket. Minden lehetséges kérdést és kételyt megválaszoltunk, s valószínű, hogy ez a jól előkészített és összehangolt kommunikáció is közrejátszott abban, hogy nem volt szakember-elvándorlás, sőt a fél év alatt tizenkét fővel gyarapodtunk. Megnyugodva tapasztaltuk, hogy a tíz év alatt megteremtett, munkatársaink és magunk számára is fontos image-ünk sem szenvedett csorbát, mert bár a piac már tudatában van komoly multinacionális hátterünknek, régi ügyfeleink korábbi image-ünkhöz is ragaszkodva máig Dataware-nek neveznek minket.
M.: - Meglehetősen eseménydús félév áll Önök mögött, s most elsősorban az új tulajdonos körüli történésekre gondolok.
S. Á.: - Az első néhány hónapban még minden a régi kerékvágásban haladt, s magunk is meglepődtünk, mennyire nem vett részt életünkben a Debis. Az ok ma már ismert: a Debis vezetése valószínűleg ez idő tájt már a Deutsche Telekommal történő, cégegyesülést és felvásárlást jelentő akvizícióval volt elfoglalva. Az ezzel kapcsolatos professzionális szintű kommunikációnak köszönhetően azonban még az érdekeltségek is szinte csak a bejelentéssel egyidejűleg értesültek a fejleményekről - mi úgyszintén -, nevezetesen, hogy 50,1 százalék (a távlatokat tekintve: fokozatosan 100 százalék) tulajdonrészt megszerezve, s ezzel a stratégiai irányítást is átvéve, a Deutsche Telekom lett a Debis IT Services többségi tulajdonosa. A Deutsche Telekom az akvizíció során a már korábban is tulajdonában lévő, az informatikához közel álló tevékenységgel foglalkozó cégeit (pl. a DeTeLine-t) is a Debisbe integrálta, amelynek létszáma így 30 ezer fölé emelkedett, és megítélésünk szerint ezzel egy egyedülálló méretű telekommunikációs-informatikai migráció jött létre.
M.: - Mit jelent ez az új felállás az Önök számára?
S. Á.: - A Deutsche Telekom négy fő divíziója, a vezetékes telefónia, a mobilkommunikáció, az adatkommunikáció és az IT közül ez utóbbival ma már csak a Debis neve kapcsolható össze, így bekerültünk a fősodorba anélkül, hogy erre befolyásunk lett volna. A német versenyhivatal várhatóan június-július táján adja áldását a frigyre, a stratégia, az új arculat ősz közepére várható. Azt azonban már most jó érzéssel nyugtáztuk, hogy a legkülönbözőbb rendű és rangú Deutsche Telekom-vezetők - a német precizitás és tempó ellenére - rendkívül nyitottan fogadtak minket, s kompetenciánk szintjén gyakorlatilag az akvizíciót követően azonnal stratégiai beszélgetések kezdődtek arról, miként működhet együtt Magyarországon a Deutsche Telekom-tulajdonrésszel bíró Matáv és a Debis, s várhatóan őszre a stratégiával együtt az erre vonatkozó első eredmények is megszületnek.
A Deutsche Telekommal való egyesülés előtti képződmények - így a két hazai Debis-érdekeltség - struktúrája és profilja is változatlan maradt, s a piacon továbbra is egymás tevékenységét erősítve vannak jelen. Az Unisoftware-nél továbbra is az SAP és a szoftverfejlesztés a domináns, míg nálunk a rendszerintegráció, és mindkét cég hatalmas várakozással tekint az outsourcing-lehetőségek elé. S persze izgalmas kérdés, hogy a Debis új tulajdonosi struktúrájában már meglévő informatika-telekommunikáció-média konvergencia hogyan váltható számunkra "aprópénzzé". Ausztriában, ahol a Bank Austria és a Debis 400 millió schilling alaptőkével alapított egy kizárólag elektronikus bankinggel foglalkozó vállalatot, már erre is van válasz. Ugyanakkor az akvizíciónak egy számunkra kedvezőtlenebb oldalát is látjuk, nevezetesen, hogy a Matávnál megnőhetnek az esélyeink, de versenytársai várhatóan nem mellettünk voksolnak majd, s hogy végül milyen lesz a szaldó, az elsősorban tőlünk függ.
M.: - A jövő igen ígéretesnek tűnik, de az eredményesség szempontjából milyen a jelen?
S. Á.: - A számok azt mutatják, hogy a felvásárlás miatt igen progresszív idei tervünkben szereplő 4 milliárd forintos árbevételünk időarányos részét - a hagyományos piacainkon (pénzügyi, telekommunikációs és államigazgatási szféra) végzett, többnyire rendszerintegrációs tevékenységünknek köszönhetően - teljesítettük. S mivel a korábbi kis magyar céget, a Dataware-t - amely rugalmasságát megtartotta, de lényegesen nagyobb erő áll mögötte - már az erős anyagi és piaci hátterű cégeket előnyben részesítők is, mint például a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Fejlesztési Bank és a Budapest Bank, potenciális partnernek tekintik, s ez konkrét projektekben is megmutatkozik, ezt a tempót az év hátralevő részében is tudjuk tartani. A telekommunikáció és az informatika konvergenciájával összefüggő, tartalmat kínáló ajánlatokkal, így például a valódi elektronikus kereskedelmet megvalósító megoldásokkal pedig a már meglévő jó kapcsolatainknál - ilyen a tőzsde, a brókercégek és az értékpapír-kereskedők - szeretnénk megjelenni, amihez a Deutsche Telekom-háttér a Matáv személyében jó ajánlólevél lehet.
Lételeme a veszély
Simonyi Ákos 1982-ben végzett a BME Villamosmérnöki Karán, ahol előbb tudományos diákköri munkájában, majd a diplomaterv-készítés időszakában, de később is meghatározó szerepet játszott szakmai fejlődésében az 1980-ban Japánból, a Kiotói Egyetemről hazatért egyetemi tanára, Gál Tibor, aki a COCOM-listás világba magával hozta "szellemi importként" a Japán által képviselt technikai világszínvonalat. Így például az ő hallgatói - köztük Simonyi Ákos is - láttak és dolgozhattak először Magyarországon Z80-as processzorral, 64 k-s dinamikus RAM-mal, s ez az élmény Gál tanár úr következetességével és magas szintű elvárásaival ötvözve egy életre elhivatottá tette őket a szakma iránt.
A kihívásokat kezdetektől kedvelő fiatalember diplomával a kezében elsőként a Medicornál próbált szerencsét, ahol orvosi célműszer fejlesztésén dolgozott, majd ezt követően "mérnöki következetességgel" kétévente váltott munkahelyet. 1983-tól visszaült az egyetemi padsorokba is, hogy aztán 1985-ben szakmérnökként doktoráljon. Disszertációjának témája - lokális számítógép-hálózatok - már előrevetítette a jövőt, Simonyi Ákos véglegesen eljegyezte magát az informatikával. 1985 és 1987 között a Műszertechnikába kóstolt bele, ahol annak igazgatójától, Széles Gábortól "kapitalizmusul" tanult, s bár kezdetben kollégáival együtt még idegenkedve ízlelgette a tőle hallott "piac, konkurencia, profit" kifejezéseket, de ma már tudja, hogy Széles Gábor a rendszerváltás előtt 4-5 évvel "megérezte az idők szelét".
Az 1987 és 1989 közötti két év a hatalmas alaptőkével, 5 éves adómentességgel indult Flexis Rt. (Sztaki-Laender Bank) osztrák-magyar számítástechnikai vegyesvállalatnál telt el, amit ma is egy erősen elpuskázott, hatalmas hazai informatikai lehetőségként emleget.
Az 1989-ben kijött új gazdasági törvény teremtette lehetőséggel élve még ez évben néhány hasonló beállítottságú társával együtt céget alapított, s ezzel megszűntek a "vándorévek". Kilenc évet töltött a szinte a kezdetektől elsősorban alkalmazásfejlesztéssel és rendszerintegrációval foglalkozó Dataware Kft. ügyvezetői székében, majd 1998-ban a "magasabb osztályba lépett", azaz rt.-vé alakult cég elnöke lett.
1999-ben szemet vetettek egymásra a Debis IT Servicesszel, majd 1999 novemberében frigyre léptek, s Simonyi Ákos azóta a Debis IT Services Dataware Kft. ügyvezető igazgatója.
A kihívásoknak a magánéletében is ellenállni képtelen üzletember minden őrültséget kedvel, ha az elég veszélyes. Egyforma élvezettel mászik hegyet és tekeri a mountain-bike-ot, síel, vitorlázik a tengeren - amit valószínűleg csemetéi sem bánnak.