Hozzánk hasonló alacsony bizalom csak Japánban mérhető. (Vajon milyen lenne egy felmérés nálunk egy természeti katasztrófa után??) Az ottani lakosok 36 százaléka nem bízik sorsa jobbra fordulásában. A két ország rossz hangulata akkor érzékelhető igazán, ha hozzátesszük, hogy a velünk egy régióban lévő Csehországban 14 százalék, Lengyelországban pedig 16 százalék a legpesszimistábbak aránya. Németországban többségben vannak azok, akik jobbra számítanak, ott a lakosság 57 reméli, hogy 12 hónap múlva jobb anyagi helyzetben lesz, mint ma.

A 25 ország átlagát vizsgálva már sokkal pozitívabb a kép: a lakosok 60 százaléka szebb jövőt vár, 30 százalék a mostanihoz hasonló helyzetet prognosztizál, és csak 10 százalék azok aránya, akik nem bíznak anyagi helyzetük jobbra fordulásában.

„A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a jelenlegi időszakot a többség kivárásra használja. Világszerte a fogyasztók 39 százaléka szerint a mostani időszak inkább arra jó, hogy várjunk a költekezéssel. Magyarországon ez több ember szerint is így van, honfitársaink fele szerint a várakozásra megfelelő most az idő” – mondja Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Hozzánk hasonlóan a többség a várakozást választja a pénz azonnali elköltése helyett a problémákkal küzdő Egyiptomban, illetve a távol-keleti országokban.  Taiwanon, Thaiföldön és Dél-Koreában például a fogyasztók több mint fele szintén inkább jobb időkre tartogatja a beruházásait.

A pesszimizmus okai között egyértelműen az anyagi indokokat találjuk. A magyarokat leginkább foglalkoztató három téma az, hogy elegendő pénze legyen a megfelelő élethez és a számlák kifizetéséhez (58 százalék), a gazdasági válság/pangás és a munkanélküliség (51 százalék) valamint az infláció és a magas árak (40 százalék). Ugyanez a három probléma izgatja a világ lakosságát is, csak eltérő mértékben. A fejlett Svédországban az infláció és a magas árak csak a lakosság 18 százalékának jelentenek félnivalót, míg Argentínában minden második embernek.