A múlt héten a bíró azzal lepte meg a feleket, hogy a washingtoni igazságügyi tárca által kért szankciót elégtelennek mondta - arra hivatkozva, hogy annak végrehajtása csak két újabb monopóliumot teremtene -, és ehelyett a három részre osztás gondolatát karolta fel. Miután azonban a hét végén a felperesi pozícióban levő kormányzat a bíró felszólítása nyomán beadott átdolgozott kérelmében kitartott a két részre választás szorgalmazása mellett, és csak kisebb változtatásokat hajtott végre az eredeti beadványon, valószínűtlen, hogy a bírói ítélet túlmenne a felperes által kért szankció mértékén.

A bíró által eredetileg pártolt elgondolás szerint a három utódvállalatot úgy kellene kialakítani, hogy az alkalmazási szoftverek fejlesztését ne egyetlen egységként válasszák le a Windows kezelői rendszerek fejlesztéséről, hanem az alkalmazási programok területét is osszák ketté, nevezetesen: különítsék el az internetes keresőprogram fejlesztését. Ez a javaslat a Microsoft piacellenes magatartására vonatkozó vádak talán legfontosabb sarokkövére épült, vagyis arra, hogy a Bill Gates alapította cég a Windows újabb változataiba szervesen beépítette a keresőprogramot, és ezzel tisztességtelen árukapcsolást hajtott végre, amit - visszaélve a Windows piaci túlsúlyával - vevőinek megzsarolására, más szoftver-előállítók méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozására használt fel.

A módosított kormányzati kérelem egyebek közt abban tér el - történetesen a Microsoft javára - az eredeti kérelemtől, hogy nem 30, hanem 90 napot adna bizonyos további piaci magatartás-korlátozó előírások teljesítésére.

A Microsoft szerdán terjeszti elő a módosított kormányzati kérelemre adandó válaszát, de az ügy közeli ismerői szerint ez már aligha befolyásolja érdemben Jackson bírót, aki - számos megnyilvánulása szerint - a maga részéről igyekszik mielőbb túllenni az íróasztalát immár két éve terhelő ügyön. Teljesen bizonyos, hogy az elsőfokú ítélet után következik a fellebbezési szakasz, vagyis a Microsoft-per még igen messze van a végleges rendezéstől. A cég mindenesetre elhalasztotta számos olyan - stratégiai fejlesztési irányt szabó - program nyilvános bejelentését, aminek a kilátásait erősen befolyásolja a mostani pereskedés és ennek folytán a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság.

Az elsőfokú ítélet kihirdetése után egyébként a kormányzatnak 15 napja lesz arra, hogy előterjessze az eljárás lerövidítésére vonatkozó esetleges kérelmét. Ez azt tartalmazhatná, hogy ne a másodfokú fellebbviteli bírósághoz, hanem rögtön a legfelsőbb bírósághoz továbbítsák az ügyet. E gyorsítási kérelem eshetőségét azzal kapcsolatban vetik fel a szakértők, hogy többek spekulációja szerint a Microsoft politikai megfontolásokból húzza az időt, abban bízva, hogy amennyiben republikánus győzelemmel végződne a novemberi elnökválasztás, akkor George Bush elnök a cég egyben tartása mellett vetné latba tekintélyét.