A bizottság afelől kíván megbizonyosodni, hogy az összes tagállam nemzeti médiatörvénye minden szempontból megfelelően hajtja végre az említett uniós jogszabály rendelkezéseit. A 27 közül tizenhat másik tagállamhoz még márciusban intéztek hasonló megkeresést, Szlovénia és Lengyelország ellen már jogsértési eljárás van folyamatban az ügyben, Portugália esetében pedig a jelzett intézkedések bizottsági vizsgálata még nem zárult le.

Magyarország mellett ezúttal Ausztria, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Németország illetékes hatóságait keresték meg az uniós szervtől. Márciusban Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Nagy-Britannia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia kapott információt kérő levelet. Szlovénia ellen azért indított eljárást az EU, mert "mindeddig egyetlen átültető nemzeti intézkedésről sem tájékoztatta a bizottságot", Lengyelország pedig "csak részleges végrehajtásról számolt be".

A bizottság a közlemény szerint olyan területekkel kapcsolatban kért pontosítást a tagállamoktól, mint a származási ország elve és az audiovizuális szolgáltatásokat érintő joghatósági kérdések, az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció (ezen belül többek között a termékmegjelenítés, a szponzorálás, a televíziós reklám és a távértékesítés), az irányelvből fakadó alapvető kötelezettségek (az azonosítási követelmények, a gyűlöletkeltésre és a hozzáférhetőségre vonatkozó szabályok, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, valamint a lekérhető szolgáltatások nyilvántartása), a kiskorúak védelme, az európai alkotások népszerűsítése, kiemelten jelentős események közvetítése ingyenesen fogható tévécsatornákon és rövid híradásokban, valamint a szabályozói együttműködés.

Tagállamonként eltérő, hogy a kért tájékoztatás mely területekre vonatkozik. Magyarországgal kapcsolatban Jonathan Todd szóvivő - a bizottság hétfői sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva - annyit fűzött hozzá, hogy a most szóban forgó kérdések "különböznek azoktól, amelyeket a bizottság ez év elején már sikeresen felvetett a magyar hatóságoknál".

Más forrásból az MTI úgy értesült, hogy a Magyarországhoz intézett levélben a származási ország elvével és az audiovizuális szolgáltatásokat érintő joghatósági kérdésekkel, az audiovizuális kereskedelmi kommunikációval, a kiskorúak védelmével, az európai alkotások népszerűsítésével, továbbá a kiemelten jelentős események közvetítésével kapcsolatos kérdések szerepelnek.

Közleményében a végrehajtó testület emlékeztetett arra: "az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv célja, hogy egységes piacot és jogbiztonságot teremtsen Európa televíziós és audiovizuális ágazata számára azáltal, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosít a határokon átnyúló sugárzott, valamint lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások számára, egyúttal előmozdítja a kulturális sokszínűséget, védelmet biztosít a kiskorúaknak és a fogyasztóknak, védi a tömegtájékoztatás sokszínűségét, és küzd a faji és vallási alapú gyűlöletkeltés ellen". Az EU tagállamai megállapodtak abban is, hogy a jogszabály rendelkezéseit 2009 végéig átültetik saját jogukba - emlékeztetett a bizottság.
Az Európai Bizottság a most megkeresett országoktól 10 héten belül várja a választ.