Néhány kiragadott témakör is jól jelzi, mennyire átfogóan kíván foglalkozni a kongresszus az információs társadalom kialakuláshoz szükséges részterületekkel: választ keresnek arra, hogy az információs társadalom esélyegyenlőséget teremt-e, vagy mélyíti a szakadékot az "információgazdagok és -szegények" között, előadások foglalkoznak azzal, hogy mit hoz a globalizáció, azon belül mennyire kiszámítható a jövő. A különböző szekciókban elhangzó beszámolókból kiderül, hogy mit tesz a kormányzat, merre tart az oktatási rendszer, és önálló előadás foglalkozik annak megválaszolásával, hogy mire jó egy érettségi a munkaerőpiacon. Mivel a leggyorsabban változó tudományággal foglalkozik a kongresszus, izgalmasnak ígérkezik az az előadás, amely arra a kérdésre próbál válaszolni, valóban a legújabbak-e a "legújabbnak" titulált szakmai eredmények.
Az információs társadalom kialakításával kapcsolatos számtalan egyéb kérdésre keresik a választ a szakma jeles képviselői, ismert tudósok, informatikai, gazdasági és oktatási szakemberek, valamint kormányzati felelősök az egri előadás-sorozat keretében. A háromnapos konferencia célja, hogy a szakmai eredmények bemutatása mellett az informatikán mesze túlmutatva elemezze az élet valamennyi területét érintő információs korszak jelenét és jövőjét, rámutasson a feladatokra, kihívásokra, dilemmákra és megoldásokra. Előadást tart többek között Kroó Norbert, Roska Tamás és Vámos Tibor akadémikus, a kormány több képviselője, számos informatikai és telekommunikációs piacvezető cég első embere, valamint tudományos és oktatási intézmények munkatársai.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) eddig is a fővároson kívül rendezte meg kongresszusait, ez évben is igen gazdag, szerteágazó, minden területet átfogó előadásokkal várja a résztvevőket, amelyekre május végéig közel kétszázan jelentkeztek, a végleges létszám azonban valószínűleg megközelíti majd az ötszáz főt.
A rendezvény fővédnöke Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Katona Kálmán, a KHVM május 31-éig hivatalban lévő minisztere, Stumpf István kancelláriaminiszter, valamint az esemény fő támogatója, az IBM Magyarország Kft.
A kongresszus előkészületeiről beszámoló tájékoztatón Alföldi István, az NJSZT ügyvezetője kiemelte, hogy pályázatot hirdetnek kifejezetten a fiatalok számára, és sokat várnak az "informatikai hangulatot" árasztó kávéházi beszélgetésektől, valamint azoktól a spontán rendezvényektől, amelyek csak a kongresszust megelőző napokban körvonalazódnak majd.
Többek között az időközben kialakuló fórumok miatt is érdemes az NJSZT honlapját rendszeresen felkeresni a konferencia előtt (www.njszt.hu), ugyanis az esetleges programváltozások is olvashatók a weboldalon, amelyen a részvétellel kapcsolatos aktuális információk ugyancsak elérhetők. Az előadások többsége előzetesen is megtalálható, a véglegesített változatot azonban CD-ROM-on is közreadják a szervezők, és minden valószínűség szerint a NetTv is élőközvetítéseket ad majd az egri helyszínekről.
A VII. Országos Neumann Kongresszusra jelentkezni lehet az NJSZT titkárságán (telefon: 3329-390, fax: 3318-140) vagy a kongresszus@njszt.hu e-mail címen.
A tervezett program
Június 21-én az Eger-Felnémet Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban tartott nyitó plenáris ülés után 10.30-kor dr. Bakonyi Péter, az NJSZT alelnöke vezetésével kezdődik a délelőtti ülésszak, ahol a konferencia alapcélkitűzéseinek ismertetését dr. Sima Dezsőnek, az NJSZT elnökének megnyitója követi, majd a fővédnökök és Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke köszönti a kongresszus résztvevőit.
11.00-kor kezdődik a Neumann-díjak átadása, 11.40-kor "A gondolkodás lépésváltása" címmel Vámos Tibor akadémikus előadására kerül sor.
A 14 órakor kezdődő délutáni ülésszak levezető elnöke dr. Dömölki Bálint lesz, az első előadást dr. Török Ádám tartja "Korszakváltás vagy robbanás a nemzetközi technológiai fejlődésben" címmel, ezt követően 14.40-kor Hakan Eriksson előadása hangzik el ("A kommunikáció jövője"), 15.50-kor Kroó Norbert akadémikus előadását hallhatjuk ("Tudomány és információs társadalom: eredmények, kihívások, várakozások"). 16.50-től Mellár Tamás, a KSH elnöke tart beszédet "Az információs társadalom kihívásai és a statisztikai találkozása" címmel.
Június 22-én Vámos Tibor akadémikus elnökletével plenáris üléssel kezdődik a napirend, a nyitó előadást Roska Tamás akadémikus tartja, melynek címe "Analogikai celluláris érzékelő számítógépek", majd az alábbi öt szekcióban hallgathatók meg a húszpercesre tervezett előadások:
- Infokommunikációs ipar Magyarországon (szekcióvezető: Horvai Mátyás)
- Információs társadalom (szekcióvezető: dr. Megyery Károly)
- Oktatás (szekcióvezető: dr. Benczúr András)
- Információs infrastruktúra (szekcióvezető: dr. Csaba László)
- Számítógép-tudomány (szekcióvezető: Gyimóthy Tibor)
Délután két új szekció nyílik: az "Információs rendszerek, elektronikus gazdaság" témakört Kertészné Gérecz Eszter, a "Kultúra-jog-gazdálkodás" kérdéseivel foglalkozót pedig Dömölki Bálint vezeti.
Délután öt órakor kerekasztal-beszélgetés zárja a programot, amelynek meghívott vendége Almási Miklós, Csepeli György és Tamás Pál lesz.
A június 23-ai plenáris ülés 9 órakor kezdődik, "A 2000. évi dátumváltás tapasztalatai" címmel Alföldi István és Báti Ferenc tart előadást, majd ismét öt szekcióban kezdőnek meg a napi előadások:
- Infokommunikációs ipar Magyarországon (szekcióvezető: Mohácsi Béla)
- Információs társadalom (szekcióvezető: Sikolya Zsolt)
- Oktatás (szekcióvezető: Komenczy Bertalan)
- Mobilinformatika (szekcióvezető: dr. Bakonyi Péter)
- Informatikatörténet (szekcióvezető: Kovács Győző)
A záró plenáris ülésre június 23-án 12 óra 20 perctől kerül sor, amelynek keretében Havass Miklós tart előadást "Az információs szökőár" címmel, 14 órától pedig a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tarja meg tisztújító közgyűlését.
Kormányzati feladatok
"Világosan látni azt is, hogy az államigazgatás is elérkezett arra a pontra, amikor jelentősen bővíteni kell az informatikai szolgáltatások körét az állampolgárok és a kormányzati szervek felé egyaránt. Ezen szolgáltatásoknak azonban, csakúgy, mint az egyes szervezeteknek, összhangban kell működniük, ami nem képzelhető el világos koncepció nélkül. Ez a koncepció nem egyenlő az információs társadalom koncepciójával, hanem annak egy része: a kormányzati munka informatikai eszközökkel történő támogatási lehetőségeinek felkutatásáról van szó "
Globalizáció és internet: az e-business
"Az internetgazdaságot alapvetően két erő együttes hatása hozta létre: az üzleti élet globalizációja és az információs technológia hálózatosodása. Az internet megjelenése és térhódítása az ipari forradalomhoz mérhető hatást fejt ki a gazdaság fejlődésére
Az internet forradalmasította a vállalatok üzletvitelét is. Az e-business merőben új lehetőségeket kínál a piacok kiszélesítésére és a vállalati ügyviteli folyamatok korszerűsítésére, aminek köszönhetően hatékonyabbá válhat a termelés és szolgáltatás, továbbá új, innovatív módszerek kínálkoznak az ügyfelek megszerzésére és megtartására. Hogy milyen léptékű ez az elektronikus forradalom? Vessünk csak egy pillantást a számokra: az e-businessen alapuló tranzakciók értéke 2002-ben el fogja érni a 325 milliárd dollárt, de lehet, hogy meg is haladja ezt az összeget. 2003-ra pedig több mint 500 millió ember fogja használni a World Wide Webet."
(Idézetek az Országos Neumann Kongresszusra készített összeállítás anyagából.)