Jónás István és Görög Athéna a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös, Balatonalmádiban a gyermekek médiahasználatáról megrendezett konferenciáján egyetértett abban, hogy jelenleg csekély számú gyermeklátogatója van a közmédiumoknak, leginkább azért, mert nincsenek nekik szóló programok a műsorok között.
A Magyar Rádió vezérigazgatója elmondta: a Kossuth Rádió a kora esti órákban gyermekeknek szóló hangjáték-sorozatot indít, amelynek íróinak maguk a hallgatók adhatnak ötleteket a Facebookon.
 Elmondta azt is, hogy a fiatalokat a zenén keresztül is el kívánja éri a közszolgálati rádió. A Petőfi Rádió fiatal hallgatóit is kiszolgálja a médium az interneten keresztül, mint mondta, a műsorvezetőit is itt kell közelebb vinni a hallgatókhoz.
Görög Athéna a szeptember 24-én a közszolgálati médiumokban a gyermekeknek és fiataloknak egész nap sugárzott Csudaszombat című műsor nézettségi adataival igazolta, hogy érdemes műsort készíteni ennek a korosztálynak. Mint mondta, az egész napos műsorfolyamba 1,3 millióan, vagyis a teljes népesség 14 százaléka kapcsolódott be. Az m2 műsoraiba összesen 60 ezer 4-17 éves gyerek nézett bele hosszabb-rövidebb időre ezen a napon, a Magyar Rádió Szimfonik Live este, az m2-n sugárzott koncertműsora pedig összesen 750 ezer nézőt ért el, vagyis a teljes népesség 8,2 százalékát.
A főszerkesztő arról is beszámolt, hogy idén még három tematikus nappal jelentkezik az m2, és a tervek szerint januártól indul egy markánsabb, gyermekeknek szóló csatorna. A tervek között beszámolt arról is, hogy a 9 év alatti korosztályt az interneten egy elkülönített aloldallal kívánja megszólítani a közmédia, hogy ne férhessenek hozzá például a hirado.hu-n megtalálható, számukra esetleg félelmet keltő tartalmakhoz.
Görög Athéna fontosnak tartotta a tudomány szerepeltetését is a fiataloknak szánt műsorokban, és - mint mondta - a tervek között szerepel a nemzetközi médiapiacra kilépve egy országokon átívelő játékolimpia megszervezése.

Az öngyilkosságok médiamegjelenítésének ügye mellett az internetes hozzászólások, kommentelések kultúrájának javítása érdekében is párbeszédet tervez az érintettekkel a média- és hírközlési biztos. Bodonovich Jenő elmondta: feladata az NMHH elnöke és Médiatanácsa, valamint a hatóság hatáskörébe nem tartozó érdeksérelmek kivizsgálása, és megoldása a párbeszéd, az önszabályozás és a társszabályozás eszközeivel.
A hatósági jogkörrel nem rendelkező médiabiztos munkája fontos eredményének tartotta, hogy 116-123-as telefonszámon működő lelki segélyvonal már nemcsak vezetékes, hanem mobiltelefonról is elérhető, valamint azt is, hogy a mobil- és internetes szolgáltatások és azok árai közötti eligazodást segítő Tantusz oldal kívánata is egyre bővül.

A számítógépekre feltölthető, a káros tartalmak kizárását biztosító internetes szűrőprogramok használatának fontosságát hangsúlyozta előadásában a NMHH Infomédia Szabályozási Főosztály vezetője. Miszlai Róbert a hatóság internetes gyermekvédelmi tevékenységét bemutatva hangsúlyozta: a hivatal a médiapiacra kivetett bírságokat teljes egészében a médiatudatosság javítására fordíthatja.
Mint mondta, erre a fiatalok vonatkozásában különösen szükség van, mivel a 15-16 évesek naponta több mint két órát neteznek, és ez a korosztály már 60 százalékban van kitéve valamilyen internetes veszélynek, például zaklatásnak vagy gyűlöletkeltésre alkalmas oldalak fellelésének.
Miszlai Róbert bemutatta az immár az NMHH által üzemeltetett internethotline.hu oldalt, amelyen kilenc kategóriában jelenthetők be a károsnak vélt netes tartalmak.

A gyermek internethasználatának tudatosabbá tételét szolgáló Safer Internet Plus programot mutatta be előadásában a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat két munkatársa. Borsi Zsuzsanna és Pokol János elmondta: óvodásoknak készített kiadványokkal, fiataloknak szóló foglalkozásokkal próbálják felhívni a gyermekek figyelmét az óvatosságra, például arra: legyenek körültekintőek akkor, amikor adataikat közzéteszik a világhálón.

Harold Teasdale, a Symantec területi igazgatója arról számolt be, hogy egy 24 országra kiterjedő vizsgálat szerint Magyarország a kiberbűnözéssel legsúlyosabban érintett 10 ország között van, az internetet rendszeresen használók majdnem 80 százalékát érte valamilyen kibertámadás az elmúlt egy évben. Az ország számára egy év alatt mintegy 7 milliárd forintos kárt okozó bűnözés mértékének oka Harold Teasdale szerint az, hogy az emberek ingyenes vagy lopott szoftverekkel próbálnak védekezni azokkal szemben.