Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezető igazgatója elmondta: a lakosság körében a legnépszerűbb médiaeszköz még mindig a televízió - a lakosság több mint 80 százaléka napi szinten használja ezt -, míg az internet a hatodik helyen áll. Beszámolt arról is, hogy Magyarországon 4 millió ember internetezik rendszeresen, 3,5 millióan használják a közösségi oldalak valamelyikét, és a lakosság 8-10 százaléka néz filmeket a neten. 

 

Blogokat 2,4 millióan olvasnak, és jelentősen nőtt az online vásárlás szerepe is. Az elemző úgy vélte: egy-két évig még várható a közösségi oldalak növekedése, ezt követően azonban használatuk visszaszorulására lehet számítani. 

 

Jakab Roland, az Ericcson vezérigazgató-helyettese egy a cége részvételével, 33 OECD-országban 2008 és 2010 között végzett kutatásra hivatkozott, amely szerint a szélessávú sebesség megduplázódása 0,3 százalékkal növeli az ország GDP-jét. Hozzátette: ez a teljes OECD-régióban 126 milliárd dolláros többletforrást jelent. Hozzátette: a sebesség megnégyszereződése már 0,6 százalékkal növelheti a bruttó hazai terméket.   

 

A szerkesztőségek munkájában nem hozott érdemi változást az új médiatörvény életbe lépése - állapították meg a Comment, no comment kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

 

Az internetes olvasói hozzászólásokkal kapcsolatban azonban már nem volt egy véleményen a Heti Válasz, a Velvet és a Mandiner főszerkesztője. Míg Borókai Gábor (Heti Válasz) azt mondta, hogy oldalukon már csak a publicisztikánál engedélyezik a kommentárokat, addig Balogh Ákos Gergely (Mandiner) azt mondta: lapjukon minden tartalom kommentelhető, a bejegyzéseket pedig döntően csak akkor szűrik, ha olvasói kifogás érkezik.   

 

Zappe Gábor (Velvet) arról számolt be, hogy június óta nem engedélyezik az olvasói kommentárokat, mivel a Fővárosi Bíróság gyakorlata szerint ezek olvasói leveleknek minősülnek, így a szerkesztőség felel tartalmukért, miközben a napi több ezer hozzászólás moderálása hatalmas energiákat emésztene fel. 

 

Az internetes tartalmak előállítási költsége és a látogatószám közötti összefüggésről beszélt előadásában a Sanoma Media Budapest kereskedelmi igazgatója. Steff József elmondta: hogy bár a két mutató nem áll összefüggésében, mégis megéri minőségi tartalmat előállítani. Cége portfoliójában a legnagyobb költsége - különösen a marketingkiadások miatt - a profession.hu oldalnak van. Bár az oldal például a Startlaphoz vagy a Nők Lapja Caféhoz képest kevés látogatót vonz, a befektetés a bevételekben mégis megtérül. 

 

A fizetős szolgáltatások esetleges hazai lehetőségeiről alakult ki vita a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén. Mihók Attila, a Ringier, és Vaszily Miklós, az Origo vezérigazgatója szerint az elmúlt években mintegy 30 milliárd forintos veszteséget elszenvedő médiapiac internetes szereplői számára fontos lenne, ha felhasználóiktól is alacsony, méltányolható előfizetői díjat szednének például az új platformok esetében. Bán Zoltán, a Netmédia Zrt. (Portfolio.hu) vezérigazgatója szerint ugyanakkor nem a fizetős tartalmak határozzák meg a jövőt. Hozzátette: létezik erre is működő példa a világban, de az ingyenes szolgáltatások, mint például a Google, mégis sokkal többet profitálnak a szolgáltatásaik által.  

 

Illisz László, a Figyelő főszerkesztője elmondta: a közelmúltban a Sanomától elváló hetilap december-januárra tervezi saját internetes lapja beindítását, ám az egyelőre nem dőlt el, hogy ezen lesznek-e fizetős szolgáltatások. Szauer Péter (HVG) szerint jelenleg Magyarországon nincs számottevő igény a fizetős tartalmakra, ennek azonban változnia kell, s a szakmának elő kell mozdítania ezt a változást.    

 

Rónai Balázs, a Napi Gazdaság ügyvezetője előadásában arról számolt be, hogy ha a 4 millió magyar netező 5 százaléka - egy szlovák példa működése alapján - évente 29 eurót fizetne a netes tartalmak eléréséért, az 850 millió forintos bevételt jelentene az ágazatnak, és ez egy olyan méretű oldalnak, mint a hvg.hu, 20 millió forintos bevételt hozna.