Hümpfner Viktória, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, valamint a Ringier képviselője az újságírói forrás védelmével kapcsolatban fejtette ki aggályait, amire Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagja azt felelte: a médiaalkotmány létrejötte előtt egyáltalán nem volt jelen a magyar jogrendszervben az újságírói forrásvédelem.   

 

Hozzátette: az egyetlen, ezzel kapcsolatos eljárásban - az atlatszo.hu honlap ügyével kapcsolatban - a rendőrség és az ügyészség a büntetőeljárási törvényt, nem pedig a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt alkalmazza, előbbiből pedig nem vezeti le, hogy az újságírót megilletné az információvédelem.

 

Ugyancsak értelmezési nehézséget adott, hogy az ügyvédeknek hatósági eljárás esetén ki kell-e adniuk az újságíró vagy szerkesztőségi ügyfeleik információit. Mind a lapkiadók képviselője, mind Szilágyi Zsuzsanna, a Szerzői Jogi Szakértői Testület képviselője szerint attól lehet tartani, hogy az ügyvédek kötelezhetőek arra, hogy esküjükkel ellentétben ügyfeleik adatait átadják a hatóságnak. Koltay András azonban azt mondta: a médiatörvény a hivatás gyakorlásához kötődő titkot nem érinti, azt a közigazgatási eljárási törvény szabályozza, ami szerint az ügyvéd nem kötelezhető ilyen jellegű titok kiadására.

 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az új médiaszabályozást még hosszú évekig kell tanulnia a szakmának és a törvény gyakorlati alkalmazása még újabb vitás kérdéseket vethet fel. Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke hozzátette: feltehetően lesznek olyan bírósági döntések, amelyek meglepetést keltenek a szakmában. 

 

Mind Koltay András, mind Nádori Péter szerint számos olyan aggály oszlani látszik, amelyek a médiatörvény elfogadásakor és hatályba lépésekor vitát keltettek. Többen jó megoldásnak tartották a társszabályozás intézményének bevezetését, amely a szakmai szervezetek kezébe adja a médiában felmerülő, vitatható eljárások kivizsgálását. 

 

A líbiai és egyiptomi forradalmak szervezőinek online tevékenységéről beszélgettek a Most szeretünk vagy sem? című beszélgetés résztvevői. Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója az arab tavasz eseményeit nem minősítette forradalmaknak. Úgy vélte, ezek lázadások voltak, amelyek szervezésében valóban nagy szerepe volt az internetnek, bár szerinte a televízió hatása ennél is nagyobb volt.   

 

Tálas Péter hangsúlyozta: a Facebook vagy a Twitter csupán eszközök, amelyek felhasználása sokban függ a használó személyétől. Hozzátette: bár információs tekintetben globalizálódott a világ, más szempontból nem, így az internetet is teljesen eltérő típusú és minőségű társadalmak használják.  

 

Hammer Ferenc, az ELTE médiakutatója ezzel szemben úgy ítélte meg: az elmúlt száz év a hatalom szempontjából a kommunikációs csatornák feletti uralom megszerzéséről szólt. Hammer Ferenc egyetértett Gerényi Gáborral (Index) abban, hogy az eszközhasználat igenis megváltoztatja az embereket, és például az internetes eszközök megsokszorozzák a cselekvési lehetőségeket.   

 

Arra a felvetésre, hogy az arab tavasz eseményei valóban alulról szerveződtek-e, és nem például egy nagyobb hatalom külső beavatkozásának eszközei voltak a közösségi oldalak, a két résztvevő szintén egyetértett abban: ezek az oldalak egyelőre nem bejáratott közösségmozgató eszközök.