Az EU-ban a Financial Times szerint nem egyformán lelkes a kezdeményezés támogatása, mert nem világos, kik az igazi nyertesei és vesztesei a lépésnek. Másfelől jogilag is gondot okozhat azon amerikai cégek adóztatása az unióban, amelyek fizikailag nincsenek is jelen az EU területén. A jelenlegi előírások szerint az unión kívüli cégeket egy EU-államban be kell jegyezni, és ott a forgalmi adózáshoz adószámmal kell ellátni. Az amerikaiak azonban már így is előnyt élveznek annyiban, hogy bejegyeztethetik magukat a legolcsóbb adókulcsot alkalmazó államban, például Luxemburgban.
A bizottsági álláspont az, hogy az interneten folytatott kereskedelmet egyformán kell kezelni az árucserék más formáival, így senki nem részesülhet külön kedvezményben csak azért, mert elektronikus kereskedelmet folytat. Számos amerikai cég a készülő bizottsági javaslat alapján kerülne be az adózók sorába. A javaslatot ugyanakkor a brüsszeli bizottság után még az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek is jóvá kell hagyniuk.
Utóbbiak hétfői luxemburgi ülésükön éppen egy másik adókérdéssel, a megtakarításaikat külföldön elhelyező uniós polgárok adóztatásával foglalkoztak. A téma több mint két éve az EU-tagok asztalán van, ám mindeddig még csúcsszinten sem tudtak megállapodni róla. Két ország, Ausztria és Luxemburg ugyanis nem fogadja el a többiek által kívánatosnak tartott harmonizációs mértéket, miközben Nagy-Britannia elutasítja a hosszú átmenetet. A nézőpontok hétfőn a banktitok megőrzésének kérdésében különböztek a legjobban, mert Luxemburg és Ausztria a tagállamok többségével szemben egyelőre nem hajlandó lemondani a titokról még egy különleges információs rendszer kidolgozásának esetében sem. A témával várhatóan az EU június 19-i csúcstalálkozója is foglalkozik majd.