A kutatás fő megállapításai:

 

   -  A válaszadók több mint 75 százaléka vallotta be: saját intézményük kiemelt felhasználói korábban bizonyíthatóan, vagy nagy valószínűséggel kikapcsolták, illetve módosították az ellenőrzési folyamatokat, hogy megváltoztassanak fontos adatokat, majd visszaállították a felügyeletet a nyomok eltüntetésére.

 

   -  Kiemelkedően nagy (81) százalékuk szerint bizonyíthatóan, vagy nagy valószínűséggel dolgoznak szervezetükben olyanok, akik mások hitelesítési adataival visszaélve jutottak magasabb jogosultsági szinthez, illetve kijátszották a feladatkörök szétválasztására hozott szabályokat.

 

   -  A válaszadók átlagosan hetente legalább egy, saját alkalmazott által elkövetett visszaélést fednek fel. A válaszadók 24 százaléka számolt be 100-nál is több esetről az elmúlt 12 hónapban.

   -  A szervezetek átlagosan 89 nap alatt derítenek fel egy ilyen jellegű eseményt, és további 96 napot vesz igénybe az okok felfedése, illetve a szervezetet érintő következmények meghatározása.

 

   -  A válaszadók többsége (62 százaléka) nem, vagy csak hozzávetőlegesen képes felmérni a visszaélések pénzügyi hatásait és valós költségeit.

 

   -  A belső vizsgálatok kétharmada során nem kerül elő olyan bizonyíték, amely felhasználható lenne az elkövető(k) ellen, így az ilyen esetek jó része büntetlenül marad, ami növeli az ismételt elkövetés esélyét.

 

A válaszadók 52 százaléka – saját bevallása szerint – nincs birtokában olyan technológiának, amely segítene megakadályozni vagy gyorsan felismerni a belső visszaéléseket, például az informatikai erőforrásoknak a nem engedélyezett célra történő használatát. Hagyományosan az informatikai részleg feladata a naplófájlok, ezeken keresztül pedig az alkalmazottak tevékenységeinek elemzése. Ugyanakkor a válaszadók 78 százaléka véli úgy, hogy a naplófájlok kézi átvizsgálása nem megfelelő módszer a megkérdőjelezhető vagy gyanús alkalmazotti hozzáférések, illetve számítógépes tevékenységek megfigyelésére.

 

A kutatás eredményei szerint azért ennyire elterjedt jelenség a belső visszaélés, mert sok vezérigazgató és felső vezető nem tartja kiemelt szervezeti feladatnak ezek megakadályozását. A válaszadó szervezetek mindössze 16 százalékánál ismerték fel a vezérigazgatók és egyéb felső vezetők, hogy a belső visszaélések kiemelten magas kockázatot jelentenek. Egy ilyen jellegű esetnek számos következménye van, a pénzügyi hatásoktól, a cég megítélésén keresztül, a bizalmas adatok eltulajdonításáig. Ennek ellenére a belső visszaélések továbbra is magas kockázatot jelentenek a szervezetek számára, mivel nem különítenek el megfelelő erőforrásokat az ilyen események megakadályozására, illetve gyors felderítésére.

 

„A kutatás eredményeivel szeretnénk ráébreszteni a megfelelő döntéshozókat, hogy a belső visszaélések valós kockázatot jelentenek, és a probléma annál súlyosabb lesz, minél később tesznek ellene” – mondta Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója. „A felismerés természetesen csupán az első lépés, érdemes minél hamarabb kiküszöbölni a veszélyt egy alapos állapotfelmérés után. A Novell rendelkezik egy átfogó biztonsági portfólióval és így termékeink, mint pl. az Access Manager, a Sentinel Log Manager, vagy a Novell Identity Manager komoly segítséget nyújtanak az adatbiztonság javításában.  Emellett nagy szakértelemmel bíró tanácsadó csapatunk, valamint partnereink hatékony támogatást nyújtanak az ügyfelek számára a kockázat áttekintésben és az optimális megoldás kidolgozásában” – tette hozzá Szittya Tamás.

 

További információ a Novell biztonsági megoldásairól: http://www.novell.com/hu-hu/solutions/identity-and-security/