Az említett tanulmányra támaszkodó kormányzati informatikai stratégia kidolgozására április közepén írt ki tendert a MeH, s várhatóan október végére készül el. Ekkorra ugyan a jövő évi költségvetés vitája már lezárul, de a költségek egy része a stratégia elkészülte előtt is meghatározható. A fő irányvonalak ugyanis már ismertek, így a munka a stratégia megszületéséig sem áll. Ez több fontos törekvés megvalósulását is jelenti: a már ismert "szolgáltató állam" koncepcióba illő projekteket, valamint a MeH belső adminisztrációját támogató informatikai stratégiáét.
"A különböző stratégiák kialakításánál komoly szempontként vesszük figyelembe az EU-csatlakozással kapcsolatos feladatokkal történő szinkronizációt. Európai ország lévén, elképzeléseinket természetesen elsősorban az európai tervekkel vetjük össze, követjük azok főbb irányvonalait, de nem kívánjuk másolni azokat. Nagymértékben szeretnénk építeni a magyar sajátosságokra, erősségeinkre, regionális elhelyezkedésünkből adódó lehetőségeinkre" - mondja Lengyel Veronika.
"A finanszírozhatóság alapfeltétel, ezért a Gazdasági Minisztériumban már dolgoznak egy nemzeti fejlesztési terven, hogy az előcsatlakozási és strukturális alapokból az akciótervben megjelölt feladatok társfinanszírozása megoldható legyen - de a kormányzat mellett a vállalkozói szféra aktív szerepvállalása és a program össztársadalmi támogatottsága nélkülözhetetlen. Ezért ezt a lehető legszélesebb kör bevonásával szeretnénk kidolgozni."
Megvalósuló álmok
"A korábbi ciklushoz képest átértékelt szerepkörű ITB feladatkörének meghatározásánál figyelembe vettük a területi és helyi szintek összehangolására, a kormányzati informatika koordinációjához történő kapcsolódásukra vonatkozó elvárásokat. Ezen túl nem hagyhattuk figyelmen kívül az üzleti, oktatási, kutatói szféra szemléletének a kormányzatban való jelenlétét egyre erőteljesebben szorgalmazó igényt sem. Ezekre koncentrálva dolgoztuk ki a megfelelő szervezeti, működési és támogatási koncepciót" - vázolja a hatékonyabb működés érdekében megtett egyik legnagyobb lépést a helyettes államtitkár asszony. "Ennek egyik komoly eredménye a tavalyi, 1066/1999 számú (VI.11.) kormányhatározat, amelyben többek között az üzleti életből és a fejlettebb országok államigazgatásától átvett CIO koncepciót is megpróbáljuk - ma még nem mérhető eredménnyel - az államigazgatásban alkalmazni. Vagyis az ITB-nek ma már egyértelműen fontos szerepe van a nem államigazgatási szemlélet államigazgatásban történő meghonosításában."
"A korábbival ellentétben ma az ITB szakmai előkészítési, javaslattételi és véleményezési feladatokat lát el, illetve koordinálja az egyes ágazatok informatikai fejlesztéseit. A MeH felelősségi köre pedig elsősorban a végrehajthatósághoz szükséges szabályozások kormány elé terjesztésére, a végrehajtás felügyeletére, valamint a kormányzati informatikai stratégia tervezésének koordinálására terjed ki" - folytatja Zöldné Roska Marietta. "Az ITB a mellette működő szakmai bizottságoktól és a tárcáktól érkező projektjavaslatokról megállapítja, hogy vajon azok összhangban vannak-e az általános fejlesztési elvekkel és prioritásokkal (pl. szabványos és biztonságos kommunikációs technikák alkalmazása, a szolgáltató állam képének kialakulását támogatni hivatott internetes információszolgáltatások fejlesztése, illetve az EU-csatlakozás)."
"Még időben kiszűrjük a kormányzaton belüli esetleges redundáns fejlesztéseket, s a jóváhagyott projektek életciklusát az irányító bizottságba delegált ITB-tag közreműködésével nyomon is követjük. A több tárcát érintő projektek megvalósításánál persze vannak nehézségek. A tárcákon belüli munkák során például nincs a kezünkben kényszerítő eszköz. Ezért a feladatunk inkább a tárcák olyan jellegű segítése, hogy a projektek számukra is érezhető előnyeire rávilágítsunk. Ezt tesszük például a jelenleg négy minisztériumnál, illetve a MeH-en belül bevezetés alatt álló elektronikus ügyirat-kezelési projekt (KIR) esetében is. Ugyancsak jelentős közreműködésünkre lesz szükség a Sikolya Zsolt és munkatársai nevéhez fűződő internetes közigazgatási adatvagyon-nyilvántartási projekt kapcsán is (Kikeres), amelynek egy térinformatikai adatokra specializálódott előzetes változata a kormányzaton belül már működik Metatér néven (www.metater.gov.hu), s általa hatalmas adatvagyon válik kezelhetővé. Ennek elterjesztése komoly külső és belső marketingmunkát és koordinációs feladatot jelent számunkra. Ha ezt jól végezzük, a Kikeresen keresztül a polgárok a közigazgatást valóban értük valónak érezhetik majd."
"Egyértelmű pozitívumként könyvelhetjük le, hogy a két éve még válsághelyzetben lévő hazai kutatói hálózatfejlesztési program, a NIIF (Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztés) tavalytól már költségvetési támogatást élvez."
(ITB) Projekt-gazda szeme
Az ITB elé kerülő projekteket a MeH javasolja, vagy a tárcák. A tárcák javaslatai a MeH állásfoglalását csatolva jutnak el véleményezésre a többi minisztériumhoz. A támogatható projektek ismérvei szabályzatban meghatározottak. Az ITB csak kisebb összeg felett rendelkezik, amelyet nem kíván elaprózni, s ezért csak kormányzati szintű, elsősorban a koordinációt segítő projekteket finanszíroz. Feladatszinten ilyenek az információs rendszerek kommunikációjára, a korszerű technológiák bevezetésére és kormányzati szintű elterjesztésére irányuló, valamint a mintaértékű, a kormányzaton belül máshol is megismételhető projektek. Ez utóbbira jó példa a már korábban említett, később a kormányzaton belül bárhová ingyen telepíthető iratkezelő-projekt. Ez esetben a rendszer kidolgozásán túl - a tárcák közti hatékonyabb kommunikáció érdekében - az elterjesztésével kapcsolatos koordináció is a MeH feladata.
A szolgáltató állam információvagyona
A Kikeres metaadatbázis nem magukat az adatbázisokat, információforrásokat szolgáltatja, hanem (a közigazgatás információforrásaira, adatvagyonára alapozva) weben keresztüli katalógusszolgáltatásként működik. Így például egy önkormányzat egy-két perc alatt megtudhatja, hogy készült-e számára hasznos légi felvétel a hozzá tartozó területről, s ha igen, az hol lelhető fel. Az adattulajdonossal azután az üzlet gyorsabban nyélbe üthető, vagy szerencsés esetben ingyen is elérhető. Akár így, akár úgy, egy újabb légi felvétel elkészítésénél mindenképpen olcsóbb megoldást kínál. A katalógusszolgáltatásban megjelenő fogalmak meghatározásainak és összefüggéseinek egy fogalomtárban lehet majd utánanézni, amelyet a metaadatokhoz hasonlóan az adatgazda tárcák töltenek fel. A fejlett országokban (USA, Kanada stb.) működő hasonló rendszerek közül a Kikeres fogja a legösszetettebb szolgáltatásokat nyújtani és a legszélesebb adatszolgáltatói kört felölelni, így akár az EU számára is példaértékű lehet. Máris élénken érdeklődnek az EU-s szakemberek a magyar megvalósítás iránt.
Vajon milyen adatokat lehet majd ingyen, önköltségi áron, illetve a tulajdonos számára anyagi haszonnal kecsegtetően elérni? Nos, ez még a jövőben eldöntendő stratégiai kérdés. Mindez az USA-ban már tisztázott, jól szabályozott kérdés, de még az EU is csak elméleti szinten, az ún. Zöld Könyvben foglalkozott ezzel a problémával.
Polemizálás a stratégiákról
A stratégia kérdésénél érdemes egy kicsit elidőzni, mivel úgy tűnt, az érintettek túldimenzionáltnak érezték a problémát. A stratégia hiányának felhánytorgatásakor idehaza és más országokban is az EU mögé szoktak bújni az érdekeltek, mondván, ott sincs - felelősöket, időpontokat megjelölő - jóváhagyott változat. Ez részben igaz. 1995 óta létezik - ugyan határidők és felelősök nélkül (mint nálunk a Magyar válasz) - a Bangemann nevével fémjelzett EU-s informatikai stratégia. Ez a fejlesztések irányát is meghatározva elsősorban a privát beruházások bátorítását, a versenylehetőségek megteremtését, a gazdasági szabályozás rendszerének hatékonnyá tételét, valamint az információkhoz való hozzáférés megteremtését tűzi ki feladatként. Ezeket az irányelveket követve az állampolgárok, vállalkozások számára egyaránt kiszámíthatóbb feltételek teremthetők, s a kormányok működése is összehangoltabbá, olcsóbbá, polgárbarátibbá válhat. A projektek így nem ad hoc módon, hanem mindenki számára felfogható és látható cél felé koordinálva futnának (ahogy ez már nálunk is, a KIR projekt esetében látható). Ahogy az ITB-projektekért felelős Sikolya Zsolt is elismerte, stratégia mentén az ITB koordinációja is tudatosabb, hatékonyabb lehetne.
"Az államigazgatásban zajló informatikai fejlesztések változásmenedzsmentet igényelnének. Gyakran már kormánycikluson belül is, de négyévenként csaknem biztosan változik a kormányprogram, és változhatnak a tárcák hatáskörei is. Mivel a stratégiához kapcsolódó akciótervben definiálni kell a felelősségi köröket, ha ezek megváltoznak, a stratégiához kapcsolt akcióterven is változtatni kell. Fontos lépés volt az is, hogy az 1066/1999-es hivatkozott kormányhatározat előírta, hogy a tárcáknak ágazati informatikai stratégiát kell készíteniük. (Megjegyzés: szerettünk volna a weben utánanézni az egyes minisztériumok által kidolgozott ágazati informatikai stratégiáknak, de a Belügyminisztériumén kívül más honlapon nem találtunk erre utalást. Sajnos olyan minisztérium is akadt, amelynek most készül csak a honlapja, de olyan is, ahol a szervezeti felépítést megnézve még csak utalást sem találtunk az informatikára - a szerk.) Az említetteken túl a szakmai trendek gyors változásaihoz ugyancsak igazodnunk kell, s az EU is csak most dolgozik az információs társadalom akciótervén az eEurope-on" - fejezi be a felsorolást Lengyel Veronika, mintegy magyarázatul szolgálva a stratégiakészítést körülvevő szakmai "türelmetlenségre". Ez egyrészt indokolt, de az említettek miatt az időpont most talán alkalmasabb is a feladat elvégzésére.
"Az EU-tagállamok között is van adatforgalom, s az is elvárható, hogy képesek legyünk a ránk váró adatszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tenni. Tudnunk kell ezekhez a belső informatikai rendszerekhez is csatlakozni. A korábbi, jóvá nem hagyott stratégiák készítése során ezek például még nem szerepeltek feltételként." A nehézségek hallatán a MeH informatikai stratégiájának felelőse, Csutorás is helyesel, már most látva, mennyivel nehezebb lesz a szintén az ő hatáskörébe tartozó kormányzati informatikai stratégia elkészítése. Mint mondja, a kormányszervek alá tartozó, eltérő politikájú szervezetek, ágazatok, hivatalok informatikai stratégiája általában egymástól függetlenül készül. Így koordinálásuk s az egységes koncepció kialakítása elég nehéz. "Ugyanakkor az adófizetők pénzét a lehető leghatékonyabban és remélhetőleg több kormányciklust is kiszolgálva kell elköltenünk. Ezért a jelenleg készülő stratégiát úgy kell megalkotni, hogy a változások követésére is alkalmas legyen."
"Egy konkrét példa: a kormányzati informatikai stratégia megvalósulását követően például nemcsak a mostani kormányzati ciklusban, de a következőkben sem kallódhat el minisztériumokba, kormányszervekbe bekerült irat (ami sajnos ma még előfordul). Az idő függvényében későbbi sorsuknak is követhetőnek kell lenniük (KIR), és a felelősségi köröknek - ugyancsak kormányciklustól függetlenül - láthatókká, a határidőknek számon kérhetőkké kell válniuk."
"A stratégiában a kormány működéséből levezetett jövőképet vázolunk fel. Így a közigazgatási vezetők láthatják, hogy milyen projektekre kérünk tőlük pénzt, azok milyen helyet foglalnak el a jövőképben, és megvalósulásuk mennyivel visz közelebb a célként meghatározott működési modellhez. Persze az is kiderül, hogy mindebből nekik milyen hasznuk, előnyük származik" - fejezi be a kormányzati stratégiáról szóló eszmefuttatását Csutorás.
A MeH informatikai stratégiájáról
Egy tanácsadócég módszertani támogatásával a MeH maga készítette el - a feladatokhoz határidőket, felelősöket hozzárendelve - anyagi fedezettel rendelkező informatikai stratégiáját. A részletekről Csutorás Zoltán, a kormányzati informatikai stratégia felelőse, a MeH KKIFF-osztályvezetője beszélt. "Helyzetfelmérésen, egyszerűbben szólva leltáron alapuló stratégia készült. A modern módszertanok által megkövetelt módon, a szervezet céljaiból kiindulva alakítottuk ki a működésünkhöz ideális informatikai modellt. A MeH működése ugyan szabályzatok és kormányhatározatok által meghatározott, de a stratégia kialakításánál mi inkább a hivatalban lévő szervezeti egységek által ellátott feladatokra koncentráltunk. A projektjavaslatok - pl. címtárépítés, iratkezelő rendszer telepítése, informatikai működési modell átformálása - kialakításánál az iméntiek hatékony elvégzéséhez szükséges információkra, eszközökre koncentráltunk. A javaslatok az outsourcing irányába mutattak. Ez érthető, hiszen az államigazgatásban, különösen az alacsony bérek miatti munkaerő-probléma okán a versenyszférához képest még erőteljesebb stratégiai kérdésként vetődik fel az informatika üzemeltetésének kihelyezése, illetve házon belül tartása. Jelenleg az üzemeltetési stratégia sarkalatos pontja a feladatok szétbontásához (mit helyezünk ki, illetve tartunk bent) szükséges feltételek megteremtése. Vagyis egy, a felhasználó és az üzemeltető számára is megfelelő, előnyös - az üzemeltető feladatait, az általa nyújtandó szolgáltatás minőségét és a vele szemben alkalmazható szankciókat meghatározó - szerződés kimunkálása."
"A hivatali munkavégzéshez kapcsolódó optimalizálási javaslatok kidolgozása után (csoportmunka, e-mailen közvetített dokumentumok stb.) egyértelművé vált, hogy a működési hatékonyság növelése érdekében meg kell szerveznünk a köztisztviselők célzottabb informatikai oktatását. Ezzel egy időben felmerült a belső tájékoztatást szolgáló joganyagok költséges, CD-n történő szétosztásának kiváltása olcsóbb, web alapú rendszerekkel. A nálunk felhalmozódó tapasztalatoknak a kormányzaton belüli, az ésszerűbb működés érdekében történő későbbi hasznosíthatósága is stratégiai kérdéssé vált. Így került előtérbe az ügyintézés és tájékoztatás internetes, intranetes alapra helyezése."
"Sokszor kritizálják a közigazgatást, s hozzáteszem - a MeH-stratégia kapcsán végzett helyzetfelmérés ezt igazolta -, nem alaptalanul, hogy keveset költ know-how-ra, tartalomra" - mondja Csutorás. "A fejlesztés korábban valóban elsősorban infrastrukturális jellegű beruházásokra koncentrálódott. Azonban a MeH informatikai stratégiájának megvalósítását célzó projektjavaslatoknak már csaknem mindegyike a szolgáltatás tartalmára összpontosít."
CIO a kormányban
"Az 1066/1999-es kormányhatározatban foglaltak lehetővé tették, hogy az amerikai példa sikerén felbuzdulva a hazai államigazgatásban is bevezethető legyen a közvetlenül a közigazgatási vezető alá tartozó informatikai igazgatói poszt (Chief Information Officer - CIO). A minisztériumokban - ahol kötelező a kormányhatározat végrehajtása - elég vegyes a kép. Több minisztériumban az informatikáért felelős korábbi vezetőket nevezték ki CIO-nak, de olyan is akad, ahol maga a közigazgatási államtitkár látja el a feladatot. Ha ehhez még hozzávesszük a közelmúltban, illetve a jelenleg zajló nagyobb mértékű fluktuációt, akkor úgy ítélhetjük meg, hogy a CIO-k testülete, az ITB összetétele még nem igazán kialakult. Ma még, alig féléves tapasztalat alapján, korai lenne megmondani, hogy a gyerekbetegségekből kigyógyulva mikor válik igazán működőképessé nálunk is ez az amerikai és nagyvállalati példák alapján többnyire meghatározott - a stratégiai döntésekkel és azok végrehajtásával kapcsolatos - feladatokhoz köthető vezetői poszt" - fejezi be a CIO-kkal kapcsolatos gondolatmenetet Szigeti András, a Stratégiai és Koordinációs Főosztály főosztályvezető-helyettese.