A csillagászati állami bevételeket ígérő - az Európai Unió négy tagországában alkalmazott és Nagy-Britanniában különösképpen sikeres (38,5 milliárd eurót hozó) - árverezés és a hagyományosabb pályáztatási rendszer közötti dilemmát úgy hidalták át, hogy utóbbi mellett döntve rendkívül magas árat szabtak az engedélyekre: a négy lehetséges szolgáltató számára egyenként 32,5 milliárd frankot, ami összesen 130 milliárd frankos (19,8 milliárd euró) bevételt biztosít az államkasszának. A döntést Laurent Fabius gazdasági miniszter jelentette be kedden a nemzetgyűlés előtt.

A Les Echos című párizsi gazdasági lap kedd reggel megjelent számában megelőlegezve a döntést már tudni vélte, hogy az ár felét a kormány a 15 évre szóló UMTS-engedélyek első két évében kívánja levonni, a másik felét a fennmaradó időben.

A kormány a Távközlési Szabályozó Hatóság (ART) követelésének engedett azzal, hogy négy koncessziót fog kiadni a széles körű internet-hozzáférést biztosító mobiltelefonok új normával működő hálózatának kiépítésére, holott korábban fontolgatták öt engedély kiadását is. Az UMTS-rendszerű mobilok 2002-től kerülnek a piacra a tervek szerint.

A négy koncesszióért várt 130 milliárd frank 13-szorosa az eredetileg elképzelt állami bevételnek. Fabius közölte, hogy az összeg nagy részét a nyugdíjtartalék-alap feltöltésére szánják, a fennmaradó pénzt pedig - mint környezetében említették - az állam adósságainak enyhítésére, például a költségvetési hiány csökkentésére. A miniszter leszögezte, hogy az UMTS-bevételeket semmi esetre se kívánják az állam működtetésének folyó kiadásaira költeni.