A főigazgató emlékeztetett: a tavaly elfogadott digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető legyen a másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internet kapcsolat, illetve az, hogy az európai háztartások fele legalább másodpercenként 100 megabit sebességű előfizetéssel rendelkezzen.
    Khalil Rouhana a magyarországi szélessávú lefedettséget jónak nevezte, azonban úgy vélte, a meglévő infrastruktúrát nem használják elegen. Hozzátette: a digitális menetrend célkitűzései közül Magyarország az e-közszolgáltatások, a digitális felzárkóztatás, és a digitális egységes piac minden területén az uniós átlag alatt teljesített.
    Kiemelte, a kormányzati szolgáltatások internetes elérhetősége a vállalkozások számára nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban problémát jelent. Itthon a lakosság mindössze 35 százaléka intézi a közügyeit online, miközben az európai uniós átlag 41 százalék.
    A pénzügyi forrásokról szólva elmondta, hogy az EU 2007-13 közötti költségvetési időszakában a kutatás-fejlesztésen (k+f) belül az infokommunikációs (ikt) szektor kapta az rendelkezésre álló eszközök 25 százalékát, ami csak 2013-ban 1,7 milliárd euró. A források felhasználását értékelve elmondta: Magyarországon 124 vállalkozás összesen 27 millió eurót nyert kutatás-fejlesztésre, amely az uniós költségvetésen belül mindössze 0,7 százalékot tesz ki. Ezt a jövőben növelni kell.
    A következő, 2014-2020 közötti költségvetési időszak Horizon 2020 elnevezésű programjában a tervek szerint a digitális infrastruktúra fejlesztésére 9,1 milliárd euró áll majd a vállalkozások, önkormányzatok rendelkezésére, erről végleges döntés november végén várható - mondta Khalil Rouhana.