Az elnök utalt arra is, hogy most zajlik a 900 MHz-es és a 26 GHz-es frekvenciák értékesítési eljárása, s emellett cél az is, hogy a hatóság a következő négy év során további 1200 MHz-nyi frekvenciát tegyen elérhetővé az új technológiák és alkalmazások számára. Mindez az információs társadalom megteremtésének, így a gazdasági versenyképesség növelésének, a felzárkózásnak elengedhetetlen feltétele - hangsúlyozta.

    Szavai szerint "ennek érdekében több ponton" igyekeznek beavatkozni; így például a fogyasztókat és a piacot védő lépése mellett a mobilpiacot érintően áprilisban életbe léptette a hatóság a frekvenciadíj-rendeletet, amely a beruházásokat korlátozó korábbi díjszabás helyébe lépett.
     A díjrendelet célja a mobilhálózat lefedettségének javítása - hangsúlyozta. Rámutatott: a bázisállomások telepítése nincs kapcsolatban a frekvenciadíj összegével, így a szolgáltatókat a sávos frekvenciadíj a ritkán lakott területek ellátására is ösztönzi. Az elnök szerint a rendeletet valamennyi szolgáltató "örömmel fogadta".

    Szalai Annamária hangsúlyozta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői hónapok óta dolgoznak a hatóság 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó rádióspektrum-stratégiáján, s a munka már a végéhez közeledik. Rámutatott: a stratégia kiemelt célja, hogy a mobilszolgáltatások számára 2015-ig egy további 1200 MHz-es frekvenciasávot biztosítsanak.

    Az elnök utalt arra is, hogy az Európai Unióban (EU) tíz háztartásból hatnak van szélessávú internetes kapcsolata, Magyarországon pedig ötnek. Elmaradunk az unió átlagától, de megelőzzük például Ausztriát, Lengyelországot és Szlovéniát - tette hozzá.

    Közlése szerint nagy sebességű szélessávú internetes elérhetőségnek kellene lenni 2020-ra minden uniós háztartásban, ám ettől jelentős az elmaradás. Az uniós célkitűzések szerint a rendszeres internetezők arányának 2015-re el kellene érnie a 75 százalékot. Az elnök szerint az internethasználat az utóbbi években "dinamikusan nőtt" Magyarországon, de jelentősek az egyenlőtlenségek.

    Szalai Annamária rámutatott: Magyarországon az utóbbi időben "jócskán megemelkedett" az online módon elérhető lakossági közszolgáltatások aránya, s ebben elértük már az uniós szintet. Az üzleti szektorban viszont "erősen érzékelhető az ország lemaradása" - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy elmaradunk az uniós szinttől az online vásárlásban is. 

    Rámutatott: az unióban minden ötödik, Magyarországon minden hatodik polgár tölt ki és küld el interneten űrlapokat, s ez megközelíti a 2015-ös célkitűzést, azaz: minden negyedik polgár vegye e célra igénybe az internetet.