Viviane Reding igazságügyi és alapjogi biztos egy, az Amerikai Kereskedelmi Kamara által szervezett rendezvényen jóval óvatosabban fogalmazott, mint korábban. Míg márciusban dörgedelmes beszédében bevezette az "elfeledettséghez való jog" fogalmát, és azt szorgalmazta, hogy az online vállalatok kötelezően igazolják, miért van szükségük a személyes adatok tárolására, most alig érintette ezt a kérdéskört.
    "Az elfeledettséghez való jognak a már létező szabályozásokon kell alapulnia" - mondta a hétfői rendezvényen. "Ha valaki nem szeretné, hogy adatait továbbra is tárolják, a cég pedig nem tud jogos indokot felhozni a kéréssel szemben, akkor az adatokat el kell távolítani."
    Miután többen arra panaszkodtak, hogy az európai adatvédelmi szabályozás töredékes, alkalmazása pedig túl költséges, Reding mind a 27 tagállamban érvényes, egyszerűbb rendelkezést ígért. A biztos azt is hozzátette, hogy az új szabályozás "drasztikusan" csökkenti majd az adminisztrációs költségeket, és "üzletbarátibb környezetet" teremt.
    A jelenlegi adatvédelmi törvény még az internetes korszak hajnalán, 1995-ben lépett életbe, mielőtt a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló közösségi oldalak megjelentek volna.
    Az új szabályozás azonban már most két év késésben van, s még ha a terveknek megfelelően januárban az uniós képviselők elé is kerül, a rohamos technológiai fejlődés következtében megint elavulttá válhat, mire nemzeti szinten átveszik - figyelmeztet az EUobserver.