Az Ericsson Magyarország és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara közötti kapcsolat csaknem 20 évre nyúlik vissza. A műszaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég olyan intézménnyel lépett szövetségre, amely ismeri a nemzetközi trendeket, és nyitott a 21. század ipari, piaci kihívásaira. Az Ericsson Magyarország szoftver technológiai kutató csoportjában és K+F központjában közel 100 PhD fokozatú munkatárs dolgozik, akik ipari hátterű, a nemzetközi kutatás számára is érdekes témák felvetésével támogatják az egyetemi hallgatók szakmai fejlődését. Mindeközben tapasztalataikat, eredményeiket is megosztják a mérnöki pályára készülő fiatalokkal.

Szimuláció és valóság
Az Ericsson Komplex Hadver Laboratóriuma 2008-ban alakult meg a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén, amely 2011-ben kibővült a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékkel és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel – ez utóbbi ad otthont a most megnyíló új laboratóriumnak. A számítógépes laboratórium segítségével a hallgatók képzése még hatékonyabbá válik, megismerkedhetnek a modern tervezési és szimulációs módszerekkel. A kutatás elsődleges fókuszterülete a mikrohullámú távközlési eszközök és berendezések tervezése, szimulációja. A hallgatók a vállalat doktoranduszainak és kutatóinak, illetve az egyetemi oktatók-kutatók közös szakmai vezetése mellett ismerkedhetnek meg a modern távközlési berendezésre vonatkozó követelményrendszerrel, az előírásoknak, igényeknek megfelelő tervező eszközökkel és a megvalósításhoz kapcsolódó kihívásokkal.

Szabad szellemi kapacitások
Az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési igazgatósága több mint 1200 tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftverfejlesztőnek ad munkát, a létszám év végére meghaladja az 1250 főt. A vállalat támogatásával a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén 1992-ben jött létre a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium (High Speed Networks Lab), amely 1996-tól világszintű Ericsson kompetencia-központként működik. A tanszék tevékenysége tradicionálisan a mikrohullámú eszközök elméleti és gyakorlati kutatását és az ehhez kapcsolódó oktatást foglalja magába. A tanszék munkatársai nemzetközi színtéren is jó eredményeket értek el, számos rangos publikációt jelentettek meg. Az itt folyó K+F tevékenység egyik sajátossága a mikrohullámú eszközök sokoldalú felhasználásának kutatása, melyben fontos szerepet játszik a távközlési célú berendezésekhez szükséges mikrohullámú eszközök fejlesztése.
E kutatási terület speciális szaktudását az elmúlt években az ipar kevésbé hasznosította, ezért is nagy jelentőségű az Ericsson Magyarország támogatása, melynek nyomán új lehetőségek nyílhatnak meg az eredmények piaci célú alkalmazása előtt, és vonzóbbá válhat az új mérnökgenerációk számára a jövő távközlési technológiáját formáló szakterület.