Nincs új a nap alatt! A könyvolvasás gépesítését más a nyomtatás őskorában elkezdték. Ez érthető is, hiszen lehetővé vált hozzájutni több szakmunkához is, ezek összevetése, jegyzetelése a kötetek egyidejű használatát kívánta meg.
Ma ezt a számítógépen végezzük, vagy az e-könyv-olvasó eszközön. Több mű, weboldal, publikáció egyidejű lapozgatása, összefércelése házi jegyzetre (nem új műre) megszokott tevékenység. Hogyan birkóztak meg ezzel korábban? A rendetlen íróasztalok, a kutatószoba minden sarkába hányt könyvek halmainak gyakori ábrázolása a régi könyvillusztrációkon arról tanúskodik, hogy igencsak nehezen, vagy sehogy.
De már akkor is voltak innovatív megoldások. A „There I Fixed It” blog históriai szekciója bemutat néhány próbálkozást. A könyves portálok rögtön átvették a képeket és beszámolókat erről a kuriozitásról.
Agostino Ramelli, az 1531-ben született itáliai mérnök hamar felismerte a referensz könyvek bőségének előnyeit, és persze problémáit is. Hogyan kezelhető a sok információ, a könyvek lapjain megbúvó ismeretanyag? Megoldása a könyvkerék, amely a vízimalomhoz hasonlóan forgatja nagy lapátjait. A hatalmas forgó boxokban nyitott könyvek kapnak helyet, és persze ott feltárulkozva, ahol éppen abbahagytuk az olvasást.
Több képes ábrázolás fennmaradt a könyvkerék koncepciójáról, de nem tudható, hogy valaha is készült belőle akár egyetlen példány is. Viszont ami megvalósult: 1678-ból egy olyan könyv-szekrény és íróasztal háziasításából összerakott hibrid, amely a könyveket nyitott állapotban tudja az olvasó szeme elé pörgetni. Mi több, a leírás szerint ez egyenesen egy tandem: ketten is használhatták egyszerre.
Egy ismert személyiség hasonló szerkezete is megtekinthető ma: kicsit hasonló elven működött Thomas Jefferson egykori amerikai elnök könyvállványa. Egyszerre több nyitott könyv beforgatása volt lehetséges. Azonban nem hengeres mozgással, hanem búgócsiga-szerűen, a szem horizontján körbeforogva. Érdekes és izgalmas előzményei az e-könyv logikának.
További információ és képek: www.konyvkonnektor.hu