Monitor: Hogyan alakul a KHVM-ben történt változások nyomán az új hírközlési törvény előkészítése?

S. Z.: Az egységes hírközlési törvény ütemtervében egy kis csúszás lesz, ez természetes, de a személyi változások nem érintik olyan súlyosan, mint az elsőre látszik. A helyettes államtitkár és a főosztályvezető asszony távozása sem veti vissza a munkát: egyrészt az ott maradt csapat folytatni tudja - már beszéltem is velük -, másrészt Bölcskei Imrével és Baksa Saroltával megállapodtunk abban, hogy szaktanácsadóként segítik a munkámat.

Monitor: Az egyes minisztériumoknál és az államigazgatási szervezetekben az informatika, hírközlés terén mit szükséges koordinálni?

S. Z.: A koordinációval kapcsolatos pontos hatáskörömet egy, a Stumpf miniszter úr által rövidesen elfogadandó kormányrendelet fogja meghatározni. A koordinálás gyakorlatilag az egységesítésre, a felesleges, duplikált beruházásoknak a racionalizálására, az eddig szétesett adatok, adatbázisok összefogására, egységes felületre hozására irányul. Természetesen az ilyen célú, már elindult projektek (pl. "kikeres") eredményeire is támaszkodva. A többi tárcával való koordináció nemcsak a kormányzati informatika és hírközlés szempontjából lényeges, hanem egyéb projektek összehangolása szempontjából is (pl. a távoktatás koordinációja). Monitor: Érintik ezek a változtatások az ITB projektjeit, illetve jelenthetnek személyi konzekvenciákat?

S. Z.: Nem hatásköröm a személyi kérdésekkel foglalkozni, azt gondolom, a projektésszerűsítések nem jelentik az "emberek összevonását", annál inkább a köztük lévő kommunikációt, az egymás tapasztalatainak kicserélését. Természetesen az Informatikai Tárcaközi Bizottságnak is van funkciója, de abban a tárcák saját programjai nem kerülnek előtérbe, hanem az összkormányzati projektek vannak napirenden. Itt arra gondolok, hogy ha valamelyik tárcánál egy projekt folyamatban van, az legyen koordinálva az összes többi érintettel, és lehetőleg ne sokféle platformon fejlesszék az adott szoftvereket, alkalmazásokat. Nem arról szól a kormánybiztosság, hogy a minisztériumokban kialakult és működő informatikai csapatokat "begyűjtsük". Viszont igenis arról, hogy az állami pénzköltést ezen a területen is ésszerűsítsük. A végcél itt is az, hogy a szolgáltatói állam ki tudjon alakulni.

Az emberek jobb közérzetének egyik sarkalatos pontja a hatékonyabb, naprakészebb kapcsolatuk az államigazgatással, közigazgatással. Mindehhez naprakész és auditált adatokat kell számukra nyújtani.

Monitor: Milyen stratégiát követ az informatikai kormánybiztosság?

S. Z.: Az informatikai és hírközlési kormánybiztosságnak is nevezhető csapat a magját adja egy később kialakítandó új minisztériumnak. Nem titok, hogy a dán kutatás-fejlesztési és informatikai minisztérium modellje alapján, annak alapvető téziseit is felhasználva próbáljuk a struktúrát felépíteni. Feladatorientált, rugalmas szervezet létrehozása a cél. Figyelembe vesszük továbbá a KHVM megrendelésére, ismert nemzetközi ügyvédi iroda és tanácsadó cég koprodukciójában készült, az információs társadalommal kapcsolatos állami feladatokat meghatározó tanulmányt is. Ez négy alapvető feladatot (célmeghatározás; politika-, stratégiaalkotás, szabályozás; az állam saját belső infokommunikációja; állami és állam által támogatott promóciós programok stb.) határoz meg, amelyek, hozzátéve még egy ötödiket (nemzetközi kapcsolatok megfelelő kezelése), az én hatáskörömet jelentik. Monitor: Az ITB mellett tervez egy, a tárcák informatikai blokkjait képviselő másik bizottságot felállítani?

S. Z.: Még kidolgozás alatt van, hogyan álljon össze a bizottság. Lehetséges, hogy az ITB statútumát kell egy kissé kiterjeszteni. Valószínűleg nem érdemes két témában, két külön bizottságban ugyanazokat a szereplőket összehozni. Monitor: Mi a véleménye a felröppent hírről, hogy az állam a családok számára kedvezményes PC-vásárlási programot hirdetne meg?

S. Z.: Addig, amíg fel nem áll a kormánybiztosság, nem szeretnék konkrét programokat hirdetni, véleményem természetesen a PC-vásárlásról is van. Igenis támogatom, hogy terjedjen a számítástechnika, az informatika felhasználása, amennyiben az meglévő igényeket elégít ki. Tehát ráerőltetni a PC-ket azokra, akik nem igénylik, felesleges. Az első lépés, hogy felkeltsük az érdeklődést, majd megszervezzük az oktatást, ezután biztosítsuk az infrastruktúrát. Ahol viszont már van igény, ott igenis támogatom a törekvést. A forrás megteremtése kapcsán azonban óvatosan kell az ilyen nagy volumenű promóciókkal bánni. Úgy gondolom, az ilyen projektek koordinálása a kormánybiztosságra fog tartozni.

Monitor: Mi a véleménye a számítógépek vámjának eltörléséről?

S. Z.: A szingapúri egyezmény aláírása napirenden van, ennek a hatásvizsgálatai is folynak. Látni kell, hogy ha csatlakozunk az EU-hoz, akkor a vámok de facto el lesznek törölve, legalábbis az unión belül. A magam részéről igen-igen szorgalmazom a szingapúri egyezmény aláírását, természetesen ebben a kérdésben is koordinálni kell több tárcával is a hogyan kérdésében.

Monitor: Ön, aki a Hífben az elektronikus aláírással kapcsolatos jogszabály előkészítési munkáit vezette, hogyan tudja mostantól támogatni ennek mielőbbi megjelenését?

S. Z.: Természetesen kevesebb időm jut rá, ugyanakkor úgy látom, az előkészületek alatt nagyon jó és hatékony munka folyt. Az állam részéről a zöld út eddig is megvolt, természetesen nagyon rajta leszünk, hogy minél előbb elkészüljön a jogszabály. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a törvény elfogadásának másnapjától mindenki elektronikusan írhat alá. Ehhez ugyanis végrehajtási utasítás is tartozik. Továbbá, hogy ez a folyamat megbízhatóan működjön, a technikai feltételeket biztosító hitelesítő központok szükségesek. A központokat pedig minősíteni kell. Ennek kritériumrendszerét nem könnyű megállapítani. Bár nem kötelező a minősítés, de előbb-utóbb a nem minősített aláírás-hitelesítő központ nem képes megmaradni a piacon. Ahhoz viszont, hogy minősítve legyen, ma még nem meglévő kritériumoknak kell megfelelni. Ezért úgy látom, az esetleges dupla beruházások elkerülése miatt is, még várni kell.

Monitor: Befejezésül: ön szerint milyen előnyöket ígér, hogy a kormányzat központilag foglalkozik az informatikával?

S. Z.: Rengeteget, először is azt, hogy a piaci szereplőknek végre van kivel tárgyalniuk, továbbá az állam összefogottan és felesleges párhuzamok nélkül foglalkozhat a témával, nem utolsósorban az állam az informatika kapcsán eddig nem érintett kérdésekre is odafigyel. Mindenesetre megjegyzendő egy alapelv, aminek kihagyása vagy nem tudása sokak fejében káoszt okoz. Az alapelv pedig ez: "Az információs társadalom nem az informatikai lobbi társadalma!" Itt nem az az elsődleges, hogy az informatikai cégek több PC-t adjanak el, hanem az, hogy a felgyűlt tudást, információt a társadalom hatékonyan tudja felhasználni, és ezzel az emberek gazdagodjanak. A világos cél: GDP-növelés tudásalapon.