A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 végén jelentette be, hogy a versenysemlegességet szem előtt tartva, valamint a nyílt forráskódú szoftverek alternatívaként való felhasználhatóságára hivatkozva megszünteti a Tisztaszoftver programot. Ezt megelőzően a kormány már hozott egy határozatot az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról, ami szintén elősegíti a szabadon hozzáférhető, nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását az államigazgatásban.
    Az ODFA Magyarország értékelése szerint a döntések arra teremtenek lehetőséget, hogy más piaci szereplők is megjelenjenek a szoftverpiacon, elősegítve az innovációt és az egészséges árversenyt.

    Suhajda Attila, az ODFA Magyarország elnökségi tagja csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, ezután nem kell drága szoftvert beszerezniük az intézményeknek, illetve szélesebb körben is megjelenhetnek a nyílt szoftverek. Úgy vélte, bár nem lesz gyors a váltás, megoldás született az elmúlt hat-nyolc év problémájára.

    Szentiványi Gábor, a szervezet másik elnökségi tagja a nyílt szabványok jelentőségről elmondta, ha az internet nem ilyen szabványokon alapulna, nem létezhetne ilyen méretekben, csak korlátozott, kis zárt alakzatai lennének.
    Hozzátette, a nyílt forráskódú szoftverek sem ingyenesek, de szabadon hozzáférhetők. Előnyük, hogy a vevő dönti el, milyen alkalmazásokat használ, igaz, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokért többnyire fizetnie kell.
    Nemzetközi tapasztalatok szerint azonban a nyílt forráskódú (Open Document Format - ODF - Nyílt Dokumentum Formátum) szoftverre való átállás egy év alatt megtérül.

    Az ODFA Magyarország álláspontja szerint az elmúlt évtizedben a nyílt szabványokra, nyílt forráskódra épülő megoldások nem jelenhettek meg megfelelő mértékben az intézményekben. Az állam hosszú éveken át csupán egyetlen gyártó (Microsoft) zárt kódú szoftvertermékeinek a beszerzését finanszírozta, így például az oktatási intézmények a nyílt forráskódú és gyakran ingyenes megoldások bevezetésére kevés ösztönzést és támogatást kaptak.
    Az ODFA Magyarország közleménye szerint az állam korábban az operációs rendszer frissítésekre, valamint az irodai szoftvercsomagra és csoportmunka megoldásokra minden évben milliárdos nagyságrendű adóforintot költött el: 2005-től évi 1,8 milliárd forintot, 2008-tól évi 1,5 milliárd forintot, 2011-ben pedig 1,1 milliárd forintot. Ugyanakkor a Tisztaszoftver School&Campus megállapodása értelmében az intézményeknek minden gépre meg kellett vásárolniuk az operációs rendszer előre telepített (OEM) verzióját, aminek költsége hozzávetőleg 15-20 ezer forint volt egyenként.

    Mivel az oktatási intézményekben a statisztikai adatok szerint mintegy 300.000 gép található, a Microsoft az állami megállapodásnak köszönhetően gépcsere ciklusonként további 4-8 milliárd forint bevételhez jutott, az olcsóbb OEM konstrukcióval számolva. Ebből következően az állam az elmúlt 10 évben csak az alaplicencek biztosítására mintegy 20-25 milliárd forintot költött el az oktatási szektorban. Ez az összeg ráadásul szinte teljes egészében elvándorolt az országból, hiszen a megállapodásokat az állam az Írországi Microsofttal kötötte. A megállapodás az intézményekre is jelentős terhet rótt, mivel szoftverek kapcsán, az államilag támogatott konstrukció ellenére is gépcsere-ciklusonként legalább 2-3 millió forintot költött el egy 100 számítógéppel rendelkező intézmény.
    Az ODFA Magyarország szerint a School&Campus megállapodás felmondásával az állam azonnali megtakarításhoz jut, hiszen a nyílt szabványokra épülő szoftverek bevezetésének költsége alacsonyabb, mint a Microsoft megállapodás korábbi éves költsége.
    A szervezet álláspontja szerint az állam továbbra is támogatja a jogtisztaságot, hiszen a nyílt szabványokra épülő, akár ingyenes szoftvermegoldások és a legálisan megvásárolt zárt forráskódú megoldások egyaránt jogtiszták. Ráadásul a School&Campus megállapodás felmondása mindössze a Microsoft szoftverek állami támogatással történő beszerzésének a végét jelenti.

    A nemzetközi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség, az Open Document Format Alliance 2006-ban alakult, tagjainak száma meghaladja a 660-at, egyikük az ODFA Magyarország.
    A szövetség azon dolgozik, hogy világszerte megismertesse a döntéshozókkal, az informatikai szakemberekkel és a közvéleménnyel az ODF-et, tudatosítsa annak előnyeit és lehetőségeit.
    Az ODF alkalmazás- és platform-független dokumentumformátum-szabvány. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 2006-ban fogadta el az ODF-et ISO szabványként: az ODF szabvány 2009 óta magyar nyelven is rendelkezésre áll.