A Twitter bírálói felvetették, hogy a cég kényszer hatására lépte meg az országspecifikus cenzúra bevezetését, miután egy szaúdi herceg jelentős befektetőjévé vált. Ezt a gyanúsítást azonban a Twitter vezető jogtanácsosa igyekezett gyorsan eloszlatni.
    A Facebook szintén kezeli az olyan kéréseket, amelyek bizonyos országokban illegális tartalmak eltávolítására vonatkoznak, ugyanakkor arra nem ad magyarázatot, hogy mit miért távolít el a közösségi oldalról.
    A keresőeredményekben a Google szintén jelzi, hogy melyik tartalom az, amelyen változtatni kell az egyes országok törvényeinek tiszteletben tartása miatt, így a Google tulajdonában lévő YouTube-on országonként blokkolható a tartalom.

Kétes értékű erődemonstráció
   
    A Twitter választotta út némiképpen eltér a Google-étól. Úgy döntött, hogy a Chilling Effects nevű weboldalon neki érkező eltávolítási kérések egy részét közreadja (az oldalt az Electronic Frontier Foundation több amerikai egyetemmel közösen működteti; a Twitter vezető jogtanácsosa, aki korábban a Google jogi részlegénél is dolgozott, harvardi diákként vett részt a Chilling Effects munkáiban).
    "Mindig azon voltunk, hogy megteremtsük a szabad twittelés lehetőségét az embereknek. Ami persze nem tetszett a despotáknak - fogalmazott a kritikákra adott válaszában a jogtanácsos. - Továbbra sincs változás a politikánkban. Ennek az erejét épp az mutatja, hogy amikor rajtunk a törvények betartását kérik számon, képesek vagyunk visszatartani bizonyos tartalmakat, de képesek vagyunk tudatni is az érintettekkel, hogy mi történt."
    Mindazonáltal röviddel a cég közleménye után már megjelentek az első, csöndes tiltakozásra szóló felhívások. "Csatlakozom a #TwitterBlackout-hoz & nem twittelek holnap" - írta egy magát Omar Johaniként azonosító felhasználó. - "Ismét olyan idők köszöntek be, hogy újra az események megtörténte után 12 órával kell értesülnöm a hírekről."