Hivatalosan vádat emeltek csütörtökön Bradley Manning amerikai közlegény ellen a marylandi Fort Meade-ben, amiért az a katonai ügyészség szerint segítette az ellenséget, valamint több mint 700 ezer titkos iratot szolgáltatott ki a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak.
A 24 éves Manning sem bűnösnek, sem ártatlannak nem kívánta vallani magát, és abban sem volt hajlandó állást foglalni, hogy a perét egy katonai esküdtszék vagy csak egy bíró előtt folytassák-e le. A tárgyalás idejét egyelőre nem tűzték ki.
Az Egyesült Államok történetének legnagyobb titkosirat-kiszolgáltatási ügyében a Manning elleni vádakat 22 pontban foglalták össze. Az ellenség segítéséért a katona életfogytiglanit kaphat (az ügyészség nem kérte a halálbüntetés kiszabását), s ha rábizonyítják a többi vádpontot is, akkor további 150 évi szabadságvesztésre ítélhetik. A közlegényt 2010 májusa óta tartják fogva.
A decemberi előzetes meghallgatás során az ügyészség bizonyítékokat mutatott be azzal kapcsolatban, hogy a katona csaknem félmillió oldalnyi titkos dokumentumot töltött le és továbbított a WikiLeaksnek. Ezek között voltak afganisztáni harctéri jelentések és diplomáciai táviratok is.
A védelem szerint Manning zavarodott volt, és nem lett volna szabad hozzáférést biztosítani neki a titkos anyagokhoz, amelyekhez, hozzá hasonlóan, mások is hozzáférhettek. A pszichikai instabilitást az ügyvédek részben azzal magyarázták, hogy a homoszexuális katonának az amerikai haderőben titokban kellett tartani nemi identitását.
A védők szerint parancsnokainak észre kellett volna venniük, hogy Manning már a kiképzés során is semmibe vette a biztonsági előírásokat és dühkitörései voltak. Az ügyvédek úgy ítélik meg, hogy a WikiLeaks által közölt információk csak csekély, vagy semmilyen kárt nem okoztak a nemzet biztonságának.