A magyar kis-és középvállalkozások 54 százaléka véli úgy, hogy a számítógépes technológia határozza meg, hogy üzletmenetük a válság alatt jelentősen javul, vagy csupán túlélik a nehéz időszakot – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Microsoft megbízásából készített el a VansonBourne. A Számítási felhő a kis-és közepes vállalkozások körében című felmérésre több mint 700, legfeljebb 250 főt foglalkoztató cég döntéshozója válaszolt a közép-kelet európai régióban, s kiderült, többségük üzleti és magán célra már most is használja a felhő alapú rendszereket. Az IDC a Microsoft gazdasági hatásait vizsgáló kutatásból pedig kiderült, az új technológia több ezer új munkahelyet jelent a magyar gazdaságnak.
A Microsoft megbízásából, a VansonBourneáltal hét közép-kelet európai országban elvégzett kutatásból kiderül, hogy a kis-és középvállalatok bizakodóak a következő 12-18 hónap gazdasági kilátásait illetően. A régióban a vállalkozások 28 százaléka optimistán, 6 százaléka pesszimistán tekint a jövőbe. A magyar cégek 21 százaléka válaszolt úgy, hogy jobban látja helyzetét egy év múlva, mint most, s mindössze 5 százalék válaszolta azt, hogy rosszak a kilátások.
A kisvállalati döntéshozók régiószerte úgy vélik, hogy meghatározó elemei a gazdaság működésének, ezzel 82 százalékuk értett egyet. Magyarországon a vezetőknek kevesebb, 75 százaléka gondolja úgy, hogy a kkv-k a magyar gazdaság gerincét alkotják, ám 57 százalékuk szerint meghatározó szegmensként azért is felelősek, hogy új munkahelyeket teremtsenek, s innovatív működésükkel példát mutassanak.
A válságból történő kilábalásnak azonban elengedhetetlen feltétele a technológia: a válaszadók 64 százaléka szerint a számítógépes technológia kritikus szerepet játszik abban, hogy a vállalkozás pályája ismét felíveljen, 54 százalékuk pedig még ennél is tovább ment: úgy vélik, egy cég informatikai felkészültsége határozza meg, hogy pusztán túléli a válságot, vagy növekszik is.
A VansonBourne megállapította azt is, hogy a gazdasági dekonjunktúra alatt a számítási felhőn alapuló informatikai megoldások ideális lehetőséget jelentenek a vállalkozások infrastruktúrájának fejlesztésére. A magyarországi vállalkozások ugyanakkor úgy látják, hogy ezeket a szolgáltatásokat kínáló vállalatok nem informálják eléggé a felhasználókat a felhőt érintő biztonsági kérdésekről. A döntéshozók 41 százaléka szerint nem elégségesek a rendelkezésükre álló információk. A válaszadók fele (50 százalék) ennek ellenére használ már felhőszolgáltatásokat, elsősorban azok rugalmassága és költséghatékonysága miatt.
A magyar vállalkozások, annak ellenére, hogy 38 százalékuk bizonytalan a számítási felhő alapú szolgáltatások biztonságosságát illetően, úgy vélik, a felhő átalakítja a gazdasági térképet. A válaszadók fele gondolja azt, hogy az erre alapuló ágazat legalább olyan jelentőségű lesz, mint a sajátja. A cégek 40 százaléka szerint a kkv-k számára a felhő „alapértelmezett szolgáltatás” lesz.
Kiemelkedő gazdasági szerepe lesz a jövőben a számítási felhőnek az IDC globális IT piackutató és tanácsadó cég kutatása szerint is. A Microsoft gazdasági hatásáról készített felmérésből kiderül, hogy a felhő alapú szolgáltatások 2011 és 2015 között nettó értékben 87,3 milliárd forinttal járulnak hozzá a gazdaság szereplőinek bevételéhez. Ez az ágazat az IDC szerint csak Magyarországon 2000 új munkahely létrejöttéhez járul hozzá, s ebből 1900 várhatóan nem az informatikai szektorban keletkezik.
Az IDC előrejelzése szerint az informatikai szegmensben 2011 és 2015 között mintegy 400 új, helyi kisvállalkozás alakul, de az ágazatnak köszönhetően a következő négy évben várhatóan 45 ezer nem informatikát érintő munkahely jön létre. Az új technológiáknak köszönhetően természetesen maga az IT is komoly munkahely teremtő ágazat lesz: az IDC becslése szerint 2015-ig 116 600 új állás jön létre Magyarországon.
A felmérésből kiderül, hogy a hazai IT ágazat egyik meghatározó része a Microsoft partneri ökoszisztéma, amely az előzetes adatok szerint 2011-ben 253 milliárd forint árbevételt generált. Ennek a bevételnek a többsége a helyi vállalkozásoknál marad, hozzájárulva a helyi közösségek innovációjához és növekedéséhez. Az IDC felmérése szerint a közvetlenül és közvetetten 54300 főt foglalkoztató partneri ökoszisztéma 86 milliárd forint beruházást végzett Magyarországon.