Az ország több nagyvárosában néhány száz fős tüntetéseket tartottak szombaton a távközlési adatok bűnüldözési céllal való időleges tárolását előíró új jogszabály ellen. Az internetes aktivisták "Ausztriát megrengető leleplezéseket" is kilátásba helyeztek politikusi e-mailek közzétételével, fenyegetésük azonban blöffnek bizonyult.

    Az április elsejével hatályba lépett osztrák törvény értelmében a távközlési cégek hat hónapon át kötelesek tárolni az adatokat arról, hogy ügyfeleik mikor milyen telefonszámot hívtak, kinek küldtek SMS-t vagy elektronikus levelet. A hívások és üzenetek tartalmát nem tárolják. A mobilhívások esetében az adókörzet alapján az új törvény alapján az ügyfél tartózkodási helyét is automatikusan feljegyzik egy-egy híváskor. A számítógépek úgynevezett IP-címe alapján rögzítik azt is, hogy melyik számítógépről mikor és mennyi ideig használják az internetet. A törvény annak tárolását nem írja elő, hogy mely oldalakat látogatta a felhasználó.

    Az Európai Unió 2006-ban, a New York-i, madridi és londoni terrortámadások nyomán írta elő a tagállamoknak az adattárolási kötelezettséget. Az EU irányelvben határozta meg a fő elvárásokat a tagállami szabályozással szemben, a részletszabályok részben eltérhetnek egymástól. Az adatok megőrzésének időtartama például legkevesebb hat hónap, de legfeljebb két év lehet.

    Az osztrák fővárosban a rendőrség közlése szerint mintegy ötszázan, a szervezők szerint ezren követték szombaton a demonstrációra szóló internetes felhívást. A tüntetés résztvevői - sokan közülük a Wall Street-i tüntetések és az Anonymus csoport jelképévé vált Guy Fawkes-maszkban - , egy koporsót vittek a parlament elé, így utaltak arra, hogy a törvény szerintük a magánszféra "halálát" jelenti. Innsbruckban kétszázan, ezzel szemben Salzburgban mindössze nyolcvanan gyűltek össze.

    Az Anonymous ausztriai sejtje, az AnonAustria előzőleg azzal fenyegetett, hogy különböző pártokhoz tartozó politikusok mintegy tízezer "kényes" elektronikus levelét teszik közzé. Az akció Twitter-oldalán az ígért leleplezésekig hátralévő időt mutató számláló szombaton éjfélkor elért a nullához, ennek ellenére nem bukkantak fel a világhálón kiszivárogtatott e-mailek. Az AnonAustria először arra hivatkozott, hogy kormányzati szerverekről támadás érte a rendszerüket, később elismerték, hogy a fenyegetést csak figyelemfelkeltésnek szánták.

    Az adatmegőrzési irányelv átültetése a tagállami jogba több másik tagállamban - köztük Magyarországon is - már korábban megtörtént. Több országban is viták kísérték a szabályozás kialakítását. Romániában és Németországban az alkotmánybíróság a törvény módosítására kötelezte a parlamentet. Az ír legfelsőbb bíróság magáról az uniós irányelvről kért állásfoglalást az Európai Bíróságtól.