Az e havi egyik újonc az a JS/Agent trójai, amely internetes böngészés közben a leggyakrabban használt böngészők, pl. az Internet Explorer, Mozilla Firefox vagy Opera alatt egy párbeszédablakot jelenít meg, amelyben arra kéri a felhasználót, vásároljon meg különféle termékeket illetve szolgáltatásokat. Érdekes módon, amennyiben a vásárlás valóban megtörténik, a kártevő eltávolítja magát a számítógépről. Ha nem tud minket rábírni, hogy vegyünk valamit, akkor kezd bele kártékony tevékenységébe, lehetetlenné téve a böngészést. Elemzők szerint ez a fajta JavaScriptes kártevő nagy valószínűséggel egy másik kártékony program része lehet, mindenesetre a márciusi adatok alapján a korábbi 90. helyett egy huszárvágással az ötödik helyre lépett elő. Másik új szereplőnk a hetedik helyre került Win32/Sirefef, egy olyan trójai, amely titokban és kéretlenül átirányítja az online keresőmotorok eredményét különféle adwareket tartalmazó weboldalakra.

2011. május óta nem volt toplistás a JS/Redirector nevű trójai, amely most a tízedik helyre ugrott. Egy olyan kártékony JavaScript-ről van szó, amely lefutva kéretlen böngésző ablakokat jelenít meg, emellett hátsó ajtót is nyit a rendszerben, és további kártékony kódokat próbál meg letölteni különféle távoli weboldalakról. Idén januárban hallottunk utoljára a JS/Iframe trójairól, akkor a kilencedik helyen szerepelt, mostanra a hatodik helyre kapaszkodott fel. A JS/Iframe.AS trójai észrevétlenül átirányítja a böngészőt egy kártékony kódot tartalmazó weboldalra. A kártevő program kódja általában szabványos HTML oldalakon belül, annak belsejébe beágyazva található.

Jól láthatóan egyre inkább előre törnek azok a különféle JavaScriptes kártevők, amelyek ellen naprakész operációs rendszer és alkalmazás programok mellett friss vírusirtóval és szkripteket blokkoló böngésző kiegészítőkkel - például NoScript - védekezhetünk hatékonyan.

Az ESET által összeállított havi Global Threat Trends Reportban kiemelt helyen szerepel egy felmérés, amelyet az írországi ESET végzett az internetező felnőttek körében. Ebben arra keresték a választ, hogy milyen online tartalmak azok, amelyek a férfiak és a nők érdeklődését felkeltik, s őket kattintásra késztetik. A vizsgálat pozitív eredménye, hogy a megkérdezettek 49%-a egyáltalán nem kattint semmilyen csali tartalomra, ami már önmagában örvendetes eredmény.



A felmérés eredményét összegző grafikonon látható, hogy pontosan milyen tartalmak esetében mentek lépre a legtöbben. Az ingyen ajándék, a könnyű pénz vonzotta a legtöbbeket (29%), de a különféle katasztrófák hírei (disaster news) is hatékony kattintásmágnesként szerepeltek. A szabadon letölthető zene- és filmek ígérete, valamint a hírességekkel kapcsolatos pletykák is csábítóan hangzanak az átlag felhasználók számára. A felmérésből adódó következtetéssel - miszerint mindig gondolkodjunk, mielőtt bármire kattintanánk – a Sicontact munkatársai is mélyen egyetértenek.

A folyamatosan szakmai érdekességekkel frissülő antivirus blogon (http://antivirus.blog.hu/) márciusban szó esett a WordPress tartalomkezelő rendszerek sebezhetőségéről, és az ezt kihasználó, tömegesen terjedő kártevőkről. A rendszeres és naprakész frissítést nem csak a vírusirtóra és az operációs rendszerre kell alkalmazni, hanem minden használt rendszerünkre, így a CMS alkalmazásokra is.

Részletesebben a témáról:
http://antivirus.blog.hu/2012/03/09/tobb_ezer_wordpress_oldalt_fertozodott_meg

Ugyancsak terítékre került a blogon az ESET szakemberei által leleplezett grúziai botnet hálózat ügye, valamint egy Android platformon megjelent és titokban emelt díjas SMS-eket küldözgető trójai játék is. Érdemes lehet ebben az esetben is valamilyen biztonsági alkalmazást használni, a témával kapcsolatban sokaknak jó hír lehet, hogy az ESET Mobile Security már elérhető Android OS-re is.
http://antivirus.blog.hu/2012/03/23/gruziabol_szeretettel
http://antivirus.blog.hu/2012/03/02/eset_vedelem_androidra