A tervezet az egészségügyi intézmények számára online hozzáférhetővé teszi a biztosítottak központi nyilvántartását, így az ellátást igénylő páciensnek nem kell külön okmányokkal igazolnia, hogy biztosított. A rendelőben vagy kórházban elég lesz megadnia a személyi számát, hogy az intézmény az adatbázisban azonnal ellenőrizhesse a biztosítás meglétét, míg a jelenleg érvényes jogszabályok szerint a betegnek egészségbiztosítási igazolvánnyal vagy igazolással, illetve nyugdíjas igazolvánnyal kell tanúsítania jogosultságát az egészségügyi ellátás díjmentes igénybevételére.

A jogalkotók az esetleges műszaki problémákat is figyelembe vették, így ha az adott intézményben például az internetkapcsolat hiánya miatt nem lesz lehetőség az adatok ellenőrzésére, azok az eddigi dokumentumokkal is igazolhatók. A sürgősségi szolgáltatások, illetve a páciens rossz állapota esetében a dokumentumokat utólag is elfogadják.

A megfelelő okmányok hiányában a beteg, kiskorú esetében a gyámja írásos nyilatkozatot tesz a biztosításról, de csalás esetén a nemzeti egészségbiztosítási pénztár (NFZ) a közigazgatásban érvényesített végrehajtási eljárás segítségével kötelezi a pácienst az ellátási díj visszatérítésére.

A jogszabály azokra az esetekre is kitér, amelyek állandó vita tárgyát képezik a kórházak, a rendelők és az NFZ között: amennyiben az ellátásra való jogosultság igazolása ellenére utólag kiderül, hogy a beteg nem rendelkezett érvényes biztosítással, a pénztár nem tagadhatja meg a szolgáltatás elszámolását. Ezenkívül lehetővé teszi az egészségbiztosítási rendszerbe való be- és kijelentkezést és részletesen leírja a gyermekre vonatkozó feltételeket is.

A biztosítottak elektronikus nyilvántartásának bevezetését Donald Tusk miniszterelnök jelentette be a gyógyszerárak visszatérítésének heves orvosi tiltakozásokat kiváltó januári módosítása után, amikor az orvosok hiányolták a biztosítottak aktuális adatainak azonnali hozzáférhetőségét.