Napjainkban a vállalkozások döntő többsége számítógépet használ, ennek következtében az ügyvitel, a termelés, a marketing és sok további terület adatai elektronikus formában is rendelkezésre állnak. Az így meglévő adatokat egy-egy terület jó hatásfokkal tudja használni a saját céljaira kifejlesztett specifikus programok segítségével. A vállalat irányításához azonban az összes tevékenység adatainak áttekintésére, egységes formában történő feldolgozására van szükség - s ebben nyújt segítséget az adattárház.

Mivel a döntés-előkésztésben, a vállalati stratégia kialakításában nem a napi adatok elemzésére van szükség, az adattárházakat periodikusan (naponta, de tipikusan inkább hetente vagy havonta) töltik fel a különböző alaprendszerekből.

Az ilyen feltöltésnek két fő előnye van: egyrészt statikus adatbázissal dolgozhatunk, másrészt a feltöltés során már adattisztításon, adatellenőrzésen keresztül kerülnek végleges helyükre az információk. Megbízható rendszert nem lehet helytelen adatokból felépíteni.

Állítások, vélemények, tapasztalatok

Az adattárházak használatba vétele folyamatosan történik - állítja Lévai Sándor, a United Transfer szakértője. Egy új adattárház indulásakor évekre visszamenőleg is töltenek be adatokat, a folyamat hosszadalmasan elhúzódhat. Az egyes időszakokról (évek, hónapok) szóló információk, a különböző területek adatai tehát nem egy időben lesznek elérhetők, ezért a vállalat különböző területein dolgozók nem egyszerre tudják használatba venni az adattárházat.

A teljes használatbavétel után viszont egy teljesen konzisztens adatokat tartalmazó adatbázist kap a vállalat, amelyből elméletileg lehetetlen egymásnak ellentmondó információk kinyerése. A ma rendelkezésre álló eszközök már azt is lehetővé teszik, hogy ne a felhasználó keressen összefüggéseket a rendszerben, hanem a szoftver találjon olyan előre nem várt összefüggéseket a rendelkezésre álló hatalmas adathalmazban, amelyek alapján a vállalati döntéseket teljesen új szempontok figyelembevételével kell meghozni, és ezt jelentős piaci előnyként lehet kamatoztatni.

A Sybase Industry Warehouse Studio (IWS) csomagjainak segítségével a vállalatok adattárházakat és adatpiacokat tervezhetnek, integrálhatnak, kezelhetnek, jeleníthetnek meg és felügyelhetnek, miközben értékes információkhoz juthatnak, és megkönnyíthetik a vásárlókkal való kapcsolataik kezelését. A kifejezetten iparág-specifikus adattárházak a nyers adatokat képesek hatékony üzleti információkká alakítani, így szervezettséget biztosítani, ezáltal az adatok egyszerűbben kinyerhetők, az üzleti elemzések könnyebben elvégezhetők.

A banki, biztosítási, telekommunikációs, közmű-, kiskereskedelmi, hitelkártya-, egészségügyi és disztribúciós iparágak részére készített programcsomagok is az IWS re épülnek - foglalta öszsze Koller György, az Axis Kft. üzletágvezetője. A csomagok az adott iparág igényeihez igazított kockázati, csalásfelderítő, értékelemzési, szegmentációs, kampánymenedzsment-, jövedelmezőségi és kereszteladási eszközöket tartalmaznak.

Az IWS-csomagok öt elemzőalkalmazást tartalmaznak. A kampányelemzés hozzájárul a piaci irányzatok pontos értelmezéséhez. Segítségével a szervezetek részletesen értelmezhetik a folyamat egészét, a piaci célirány kiválasztásától kezdve a visszahatások elemzéséig. A vásárlók jellemzőinek elemzése lehetővé teszi a vásárlók elkülönítését, és megkönnyíti a vevőkapcsolatok fejlődését a csoportok és egyének elemzésén keresztül. Az eladáselemzés betekintést kínál az értékesítési eredményekbe, trendekbe és mintákba. A vásárlók és ügyfelek hűségét olyan szempontok szerint vizsgálhatják, mint a kapcsolat időtartama, a vásárolt szolgáltatások és termékek, illetve a demográfiai, pszichográfiai és földrajzi hatások a vásárlói lemorzsolódásban. Az ügyfélkapcsolat elemzésével értékes bepillantást kaphatnak a vásárlók viselkedésébe, és nyomon követik a feljegyzéseket arról, hogy a szervezetek miként szolgálják ki vásárlóikat.

Az integrált vállalatirányítási rendszerekből (ERP - Enterprise Resource Planning) meglehetősen bonyolult feladat kinyerni a döntéshozatalhoz igényelt információkat. E probléma kezelésére dolgozta ki az SAS Institute az SAP R/3-hoz kapcsolódó intelligens adattárház-megoldást. A rendszer annak a sorozatnak az első eleme, amely az üzleti elemzők számára lehetővé teszi az integrált vállalatirányítási rendszerekben rejlő információk kiaknázását.

Az SAS intelligens adattárháza az SAP-hoz könnyen használható, úgynevezett point-and-click felhasználói felületet kínál. Ezen a felületen keresztül történik az SAP-adatok elérése, kiválasztása, más formátumba történő alakítása, esetleg egyéb szervezeti adatokkal való kombinálása. Ez egyrészről előkészíti az adatokat az adattárház számára, másrészről a megoldás a hatékonyabb döntéshozatal folyamatában szükséges kiaknázási lehetőséget is magában foglalja. Anélkül teszi lehetővé az SAP-rendszer szerkezetében történő navigálást, hogy az bármilyen módon befolyásolná az alaprendszert. Az SAS Warehouse Administrator szoftverrel való integrálás eredményeképpen pedig egyszerűbbé és könnyebbé válik az SAP-adatok menedzselése.

Az Inter-Európa Bank (IEB) vezetői információs rendszerét már első kialakításakor, 1993-ban "SAS-ben" fejlesztették ki. Az eltelt időszakban végbement technológiai fejlődés, valamint a bank üzleti tevékenységének kiszélesedése 1998-ra érlelte meg a helyzetet a vezetői információs rendszer újradefiniálására. Az SAP EIS modulja, illetve az itt felépített rendszer ugyan rengeteg lehetőséget kínál az elemzés terén, de felső vezetői szinten a rugalmasság, a gyorsaság szempontjából, illetve a felső vezetők által megszokott és elvárt felhasználói felület biztosítása érdekében az adatokat átemelték az SAP-ból az SAS-adattárházba. A menedzsmentnek így sokkal részletesebb képe alakult ki a bankról.

"A vezetők egyebek között szemrevételezhetik a mérleget - termékinformációk szerint -, láthatnak különböző jövedelmezőségi riportokat, figyelemmel kísérhetik az egyes költséghelyeket, profitcentereket, belső költségfelosztásokat és egyebeket" - mondta el Abrán József, az SAS szakértője.

Fokozatos építkezés

Egy sikeres adattárház-megoldás beépül a vállalat mindennapi életébe. Kezdetben, amíg kicsi az adatbázis, közvetlenül használják, tipikusan egyszerű igények kielégítésére. Ahogy múlik az idő, megnövekszik az adatmennyiség, kibővülnek, illetve komplexebbé válnak az igények, a hangsúly fokozatosan áttevődik a közvetett felhasználásra: az adattárház döntően a nálánál kisebb és specifikusabb adatpiacokat látja el információval, magukat az analitikai alkalmazásokat már közvetlenül ez utóbbiak szolgálják ki.

"A közeljövőben várhatóan továbbfejlődik az az irányvonal, amely az adattárházakat és az operatív rendszereket összekapcsolja" - fogalmazta meg a jövőbeli trendeket Csom Gyula, az Interface Kft. szakértője. Már most is léteznek automatizált kereskedelmi, ügyfélmenedzsment (célzott marketing) rendszerek, az ERP-gyártók is kínálnak beépített, integrált adattárház-szolgáltatást. A fejlődés eredményeképpen várható, hogy az adattárház-technológia bekerül a kritikus alkalmazások körébe, azaz a mindennapi üzletmenet elengedhetetlen részévé válik.

Az adattárház-rendszerek bevezetését illetően a cégek vezetőinek meglehetősen eltérő a véleményük. A KPMG egyik felmérése szerint a vezetők mintegy fele tervezi ilyen rendszer bevezetését a következő öt évben.

A KPMG nemzetközi tapasztalataira építve kidolgozta MIKE (Methodology for an Integrated Knowledge Environment) elnevezésű módszertanát az adattárházak bevezetésére, amely öt fázisból áll. Az első szakasz az üzleti felmérés és a stratégia kidolgozása. Ebben a cég szerint legfontosabb stádiumban fogalmazzák meg az adattárház stratégiai célját, az üzleti elvárásokat vállalati és részlegszinten egyaránt. A második ütemben a technológia felmérése és kiválasztása történik. Ez a fázis az adattárházprojekt technológiai oldalára koncentrál, amelyben összekapcsolják az előző szakasz üzleti elvárásait a technológiai lehetőségekkel. Feltárják a kapcsolódó adatforrásokat, fizikai elhelyezkedésüket; megállapítják a nagyságrendeket, az adatmenedzsment-folyamatokat és -eljárásokat, s javaslatot tesznek a kialakítandó infrastruktúrára.

A harmadik fázis az elemzés. Ebben az ütemben definiálják a rendszert, annak fő elemeivel és azok működésével, míg a negyedik periódusban történik a tervezés, amikor kialakítják a rendszer végleges, technikailag is részletes tervét. Az ötödik etap a megvalósítás, amikor a végleges terveket alkalmazássá alakítják, és befejeződik a telepítés, illetve a programozás. Ekkor történik a reprezentatív adatok áttöltése, a tesztelés és az oktatás is.

Metaadatok, metamodellek

Az adattárházak talán legfontosabb elemei, az adattárházak létrehozásához, karbantartásához, kezeléséhez és használatához szükséges metaadatok szabványok és útmutatások nélkül alakultak ki. Az adatkezelést és -elemzést támogató eszközök gyors terjedése sajnálatos módon azt eredményezte, hogy szinte minden eszköz másképp ábrázolja és kezeli a metaadatokat. Mivel minden adatkezelő és -elemző eszköznek különböző metaadatokra és metaadatmodellekre (úgynevezett metamodellekre) van szüksége, ezért egyszerűen lehetetlen egyetlen metaadattárat létrehozni, amely a szervezet összes metaadatára ugyanazt a metamodellt használja. Az adattárházak elterjedt használata egyre inkább sürgeti a szabványok bevezetését: definiálni kell, milyen metaadatokat osszanak meg a különböző eszközök, és hogyan kerüljenek megosztásra a metaadatok.

A már működő rendszerekre kitűnő példa a Common Warehouse Meta data (CWM), az Oracle nyílt adattárházszabványa. A CWM az adattárházak minden vonatkozását integrálja: a szakmai és az üzleti metaadatokat egyaránt. A CWM-keretrendszer lefedi az adatkinyerési, -áthelyezési, -betöltési, -integrációs és -elemzési fázisokat. A metaadatok az adatok megtisztításának, transzformálásának és összesítésének feladatait is irányíthatják. A végfelhasználók számára a metaadatok tartalmazzák azokat az üzleti dimenziókat, hierarchiákat és formulákat, amelyekkel a lekérdezés és az adatok közötti mozgás egyszerűsíthető, s amelyek a részletesebb elemzéseket támogatják. A CWM a metaadatok szorosabb integrációját teszi lehetővé az Oracle eszközei között, ami csökkenti a folyamatok bonyolultságát, és növeli a felhasználás hatékonyságát.

Az Oracle összefogott más cégekkel, hogy nyílt szabvány létrehozását kezdeményezze a metaadatok számára, lehetővé téve a valóban nyílt adattárházi funkcionalitás megvalósítását minden gyártó számára. A csoport ajánlatkérést nyújtott be a Common Warehouse Meta data Interchange szabványra az Object Management Groupnak (OMG). A kért Common Warehouse Meta data Interchange (CWMI) szabvány a következőkből áll: egy közös adattárházmetamodell-specifikációból és XML adatcsere-formátumokból, amelyek lehetővé teszik az adattárház metaadatainak cseréjét a különböző adatkezelő és adatelemző eszközök, illetve adattárházi metaadattárak között. A közös modell választ ad arra, hogy mit osszunk meg, az XML csereformátum pedig azt határozza meg, hogyan osszuk meg az adatokat.

Az internetes technológia előnyei szintén ötvözhetők az adattárház-alkalmazásokkal. Számos elemző és lekérdező alkalmazásnak létezik webes változata. Ezek az eszközök egységes, de minden felhasználó számára egyedien testre szabható felületről lesznek elérhetők a jövőben. A vállalati döntések meghozatalához rendelkezésre álló információk egy információs portálon keresztül (EIP - Enterprise Information Portal) férhetők hozzá.

Az adattárházak szempontjából az internet egy újabb információforrás. Ami megkülönbözteti az internetet a hagyományos operatív forrásoktól, az a nagy mennyiségű ügyfél-információ. Hasonló mondható el nagyobb távlatban a partnerek, a konkurencia, a piac tekintetében, azaz amint az XML-standardra épülő megoldások megszilárdulnak, szabványossá válnak, hatalmas lehetőségek nyílnak meg a legkülönfélébb információs robotok számára.