Magyarország használt szoftver kereskedelmi piacának első szereplője, a magyar tulajdonú Licence Professional Kft. (LicencePro) megalakulása óta – az elmúlt három évben – azon dolgozott, hogy nyugat-európai minta alapján (ahol már több mint 10 éve létezik ez a piac) hazánkban is bekerüljön a köztudatba és a hétköznapi kereskedelmi forgalomba a használt szoftverek adás-vétele. Miután ez idáig nem született precedens értékű kormányzati vagy jogi állásfoglalás, ezért hazánkban fenntartásokkal kezelték a magánszemélyek és cégek a használt szoftver kereskedelmet – annak legalitása ellenére is. Azonban az Európai Bíróság – az egyébként 5 éve húzódó perben született – mostani ítélete olyan lehetőségeket nyit meg a szoftverkereskedelem piacon, amelyek megerősítik a LicencePro eddig is kínált szolgáltatásait. Várhatóan néhány hónap múlva az egyéni és vállalati szoftver felhasználók is felismerik a bírósági döntés jelentőségét, és Magyarországon is fellendül a használt szoftver kereskedelem.

A szoftvergyártók már nem akadályozhatják a használt szoftverlicencek továbbértékesítését, akkor sem, ha a hozzávaló programokat internetes letöltés alapján telepítette az ügyfél (ahogyan azt a legtöbb mennyiségi licenckonstrukciónál teszi a legtöbb vállalat). Miután a jogbiztonság használt szoftverlicenc ügyfelek számára mostantól teljes mértékben adott, a gyártó már nem tilthatja meg ügyfeleinek, hogy eladhassák ezeket a licenceket, így az erről szóló szerződésszakaszok semmisek.

Az Európai Bíróság nem ítélhet nemzeti ügyekben, azonban mostani döntésében rögzítette azt is, hogy a nemzeti bíróságoknak tanácsot ad az ilyen és hasonló esetekben, hogy hogyan tudják az ítéletet értelmezni, ezen kívül kötelesek az Európai Bíróság mostani döntése alapján eljárni.

„Erről a bírósági döntésről a jövőben, mint történelmi ítéletről beszélhetünk, hiszen a gyártók és a felhasználók életében is óriási változásokat hoz. A mennyiségi kereskedelem lehetőségével nagymértékű költségcsökkentés várható, mind a kkv-kat, mind pedig a multi cégeket tekintve. Véleményem szerint százmillióról rövidesen több milliárdosra nőhet ez az üzletág Magyarországon.” – mondta Arató E. Árpád, a LicencePro ügyvezető igazgatója.

Várható hatások Magyarországon:

·    A per látszólag az Oracle licencekről szól. Viszont az Európai Bíróság ebben az ügyben jó néhány olyan alapvető kijelentést tett, amelyek az összes szoftvergyártó licenceit érinti és minden kétséget megszüntet. Ebben az esetben már egy komplex, alapvető ítéletről beszélhetünk. Ennek a kihatásai igencsak mélyre hatóak és szinte mindenkit (felhasználókat és gyártókat egyaránt) érinteni fog. Ez az ítélet szinte minden játékszabályt megváltoztat.

·    Egyes gyártóknál, mint pl. Microsoft vagy SAP, már eddig is lehetséges volt az úgynevezett „license transfer”. Ennek az átruházási folyamatnak a jogi „ösvénye” igen csak keskeny volt és jó néhány feltételhez volt kötve. Továbbá a mennyiségi licencek, mint például a Microsoft Enterprise Agreement átruházása hozzájárulás köteles volt. A jövőben ez a transzferálási keskeny út „autósztrádává” válik, hiszen a mennyiségi licenc kereskedelem lehetősége megnyílik.

·    A hozzájárulás megszerzésének kötelezettsége megszűnik, hisz a gyártó már nem mondhat nemet, sőt, nem is tilthatja meg. Még akkor sem, ha a licencszerződés szó szerint betiltja a továbbadást. Ezzel ismét felhívja a bíróság a gyártók figyelmét arra, hogy a jog a szerződés felett áll. Nem ad teret annak, hogy a gyártók a szerződésen keresztül kijátsszák az Európai Unió az iránti akaratát, hogy egyes piacokon a gyártók olyan hatalmi pozícióba kerüljenek, ahol ők az ügyfelek mozgásterét gátolva a saját érdekeiket korlátlanul követhetik.

·    Az OEM licencek átruházását illetően Magyarországon, a többi európai országtól eltérően, még volt némi vita a szoftver újrahasznosítással foglalkozó vállalatok és a Microsoft helyi kereskedelmi irodája között. Ezt is véglegesen tisztázta a bíróság az ügyfelek és a használt licenc piac javára, sőt kijelentette, hogy az eddigi eljárással szemben – ahol csak a megtestesült licencet (matrica és CD/DVD) lehetett eladni (azaz adathordozó nélkül nem ment semmi) –, mostantól az ügyfél saját magának előállíthat egy adathordozót és így a jogkimerülés már nem kötődik az adathordozóhoz. Vagyis szinte minden eladhatóvá válik.

·    Az évenkénti licenc beszerzési költségek egy IT vagy egy vállalati büdzsé meghatározó részei. Így, ha a vállalatok azt a licenc mennyiséget tudják innentől beszerezni, és abban a verzióban, amiben használják – nem kell újabb szoftvert licencbe venniük, holott korábbi verziót használnak – ezzel három éves időtávon, akár 30-70% megtakarítást tudnak elérni. Hiszen a használt licenc, az egy „null kilométeres” szoftver, ami jelentős kedvezménnyel érhető el a használt szoftver piacon. A gyártók sokféle licenc konstrukciója többféle lehetőséget kínál arra, hogy ez a megtakarítás realizálódjon. A szabályokat azonban alaposan ismerni kell, hogy a helyes utat ne hagyja el a vállalat! A megtakarított pénzt pedig el tudják költeni a vállalatok a rendelkezésre álló technológiák teljesebb kihasználására, új hatékonyság-növelő programok elindítására vagy a mindig hiányos emberi erőforrások fejlesztésére. Ha nagyon sarkosan nézzük, az EB döntése munkahelyeket teremthet Magyarországon és a régióban is.