Magyarországon a Publio Kiadó a self-publishing portálja. A lényeg nagyon egyszerű: a szerző minden teketória nélkül egyszerűen feltölti a művét a portálra. Ehhez néhány formázási követelményt kell csak betartania. Erről pontos tájékoztatást kap az érdeklődő.

Átlagban napi két könyvet töltenek fel a site-ra. Lehetne több is, de sok szerzőt elriaszt, hogy azonnal megjelenik a könyve. Sokan írnak is a szerkesztőknek: „elnézést, vegyék le a könyvet, nem tudtam, hogy azonnal ki is kerül az oldalra, csak kísérleteztem.”

A kiadóhoz tartozó blog, a Könyvkonnektor (www.konyvkonnektor.hu) közzétette a független publikálás krédóját, hitvallását. Az angol változat a free kategóriában a Smashwords portálon nagyon népszerűvé vált. Ehhez hozzájárult, hogy a Teleread (www.teleread.com) portál, az angol nyelvű vezető e-könyves blog is beszámolt a megjelenésről.

Magyar-angol változatban a Publio Könyváruház oldaláról tölthető le a krédó. (www.konyvaruhaz.info) Hozzáférhető a nagy globális könyváruházakban is: iTunes, Amazon, stb.

Néhány sor a szövegből:

"Nemcsak a tiszta értelemben vett szerzők előtt nyílik most meg a nyilvánosság. Rajta a sor az összegyűjtőkön, felfedezőkön is. Dédapáink első világháborús naplói, nagyapáink hadifogságainak története, hölgy-családtagok háztartási feljegyzései, türelemmel viselt betegségek kézzel írt imakönyvei mind ott lapulnak valamelyik rokon személyes holmijai között. Nem dobták ki, ki is tenne ilyet, de most összerakható, kiegészíthető; ívbe, glóriába rendezhető és önmagában vagy megjegyzetelve közzétehető. Akad olyan családtag, akinek éppen most van rá ideje, módja, érkezése.

A szerzői kiadás csak az utóbbi évtizedekben kapott kicsit kellemetlen felhangot. Nagy költőink, íróink kétszáz évvel ezelőtt bizony előfizetőket kerestek könyv terveikhez. Magyarorszagon is, és szerte Európában is ez volt a szokás, az írói maga menedzselte a nevével jelzett kiadványt. Érdemes felidézni: az első nyomtatott könyv is – ha mai értelemben vesszük – self-publishing kiadásban jelent meg. Gutenbergnek nem volt megrendelője, terjesztője, kiadója, sőt, még olvasóközönsége sem. Neki fontos volt a mű, sok-sok évet áldozott rá, nem törődött mással, csak azzal, hogy kész legyen a könyv."

Kerekes Pál